Evangélium:

Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek:
„Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan. A föld magától hoz termést: Először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a termés engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás.”
Majd folytatta: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan, mint a mustármag, amely, amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál a földön. Mikor azonban elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak.”
Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik az igét, mert így tudták megérteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Mikor azonban egyedül volt tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik.
Mk 4,26-34

 
Elmélkedés:

Jézus két rövid példabeszédben tárja elénk Isten országának misztériumát. Az első tanítás az emberi erőfeszítés és az isteni kegyelem közötti titokzatos együttműködésről szól: a magvető elveti a magot, de a növekedés már nem az ő kezében van. „A mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan” – mondja Jézus. Ez az Isten országának egyik legnagyobb titka, a kegyelem csendes, szinte észrevétlen munkája az emberi szívekben.
A növekedés időszaka türelmet kíván az ember részéről. Talán azonnali eredményeket, látványos gyümölcsöket szeretnénk. Jézus azonban arra tanít, hogy az Isten országa nem sietve terjed. Inkább olyan, mint a természet: lassú, biztos és minden a saját idejében történik. A mi feladatunk az, hogy legyünk magvetők, vessük el az igét tanúságtétellel, szeretetünkkel, de a növekedés Isten titka marad.
A mustármag példája tovább mélyíti az üzenetet. A legkisebb magból fejlődhet ki a legnagyobb fa. Hitünknek egy apró jele, egy csendes ima, egy egyszerű jócselekedet, ezek mind-mind az Isten országát építik. Isten nem a látványos kezdést, hanem a kitartó hűséget értékeli. A mustármagból fává növő hit az, amely mások számára is menedéket és árnyékot nyújt.
Jézus példabeszédei arra hívnak, hogy bízzunk Isten gondviselésében. Talán nem értjük mindig az események irányát, de biztosak lehetünk abban, hogy ha Isten igéje jó földbe hullott, előbb-utóbb aratás is lesz.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus Krisztus! Te az Isten országának magvetője vagy. Köszönöm, hogy elvetetted igédet az én szívembe is. Add, hogy türelmesen várjak a kegyelem növekedésére, és ne csüggedjek, ha nem látok azonnal eredményeket! Adj hitet, hogy bízzam a te titokzatos munkádban, és adj szeretetet, hogy szavaimmal, tetteimmel más szívekbe is elvethessem az örömhír magját! Engedd, hogy kicsiny hitem, mint mustármag, fává növekedjen, s példa legyen mások számára is! Szentlelked erejével segíts, hogy életem bőséges termést hozzon az aratás napjára!
 
(Kérésre naponta szívesen megküldjük Önnek e-mailben a napi evangélium szövegét, és a hozzá kapcsolódó elmélkedést és imádságot. Az ingyenes szolgáltatásra itt iratkozhat fel.)