Napi evangélium2010. március 16. – Kedd
A húsvéti ünnepekre Jézus fölment Jeruzsálembe. Volt Jeruzsálemben az úgynevezett Juh-kapu mellett egy fürdő, amelyet héberül Beteszdának neveztek. Öt oszlopcsarnoka volt, ahol nagyon sok beteg feküdt: vakok, sánták és bénák. Volt ott egy harmincnyolc éve beteg ember is. Jézus látta, ahogy ott feküdt, és megtudta, hogy már régóta beteg. Megszólította: „Akarsz-e meggyógyulni?” A beteg azt felelte: „Uram! Nincs emberem, aki levinne a fürdőbe, amikor mozgásba jön a víz. Mire én odaérek, már más lép be előttem.” Jézus erre azt mondta neki: „Kelj föl, vedd ágyadat, és járj!” Az ember azonnal meggyógyult. Fölvette ágyát, és járni kezdett. Aznap éppen szombat volt. A zsidók ezért rászóltak a meggyógyított emberre: „Szombat van; nem szabad az ágyadat vinned.” Ő azonban így válaszolt nekik: „Aki meggyógyított, azt mondta nekem: Vedd ágyadat, és járj!” Megkérdezték tőle: „Kicsoda az az ember, aki azt mondta neked, hogy vedd ágyadat, és járj?” A meggyógyult ember azonban nem tudta, hogy ki volt az. Jézus ugyanis továbbment, amikor tömeg verődött össze a helyszínen. Később Jézus a templomban találkozott a meggyógyított emberrel, és ezt mondta neki: „Látod, most meggyógyultál. Többé ne vétkezzél, hogy valami nagyobb bajod ne essék!” Az ember elment, és elmondta a zsidóknak, hogy Jézus volt az, aki meggyógyította őt. A zsidók üldözték Jézust, mert mindezt szombaton cselekedte.
Elmélkedés:
Jézus gyógyító csodái az isteni irgalmasság megnyilvánulásai. Jót tesz az emberekkel, hogy az isteni jóság látható legyen rajtuk és életükön, s ne a gonosz befolyásolja őket. A gyógyulásokhoz több alkalommal kapcsolódik a bűnök megbocsátása is. Így történt ez annak az évtizedek óta béna emberrel is, akin senki ember nem segített. Hiába várta a csodát, s hiába várta az emberi könyörületet, senkitől sem kapta meg. Most viszont Jézus érkezik hozzá, meghozva számára a gyógyulás ajándékát és a bűnöktől való megszabadulás lehetőségét. A nagyböjti időben az irgalmas Jézus hozzánk érkezésére kell figyelnünk, aki a mi számunkra közvetíti Isten irgalmát, bűneink bocsánatát.
|