|
Napi evangélium
2025. december 10. – Szerda
Abban az időben Jézus így szólt az őt követő emberekhez: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és terhek alatt görnyedtek: én felüdítelek titeket! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű, és nyugalmat talál lelketek. Mert az én igám édes, és az én terhem könnyű.”
Mt 11,28-30
Elmélkedés:
Az advent a várakozás ideje. Nemcsak a Megváltó születésére várunk, hanem arra a belső nyugalomra, amit csak Krisztus adhat. Jézus bátorító és magához hívó szavai különösen is aktuálisak az ünnepi készülődés idején. Rohanunk, szervezünk, teljesítünk, miközben belül egyre fáradtabbak, idegesebbek, lelkileg kimerültek leszünk. Advent csendje azonban más irányba hív: Jézushoz.
Ő nem a terheket veszi el tőlünk, hanem új értelmet ad nekik. Meghív, hogy az ő igáját vállaljuk magunkra, vagyis éljünk az ő tanítása szerint – alázattal, szeretettel, türelemmel. Ez nem könnyebb út, de békességet ad. Nem tehermentességet ígér, hanem belső egyensúlyt, lelki erőt a mindennapi teendőkhöz.
„Tanuljatok tőlem, mert én szelíd vagyok és alázatos szívű” – mondja. Adventben nem csupán egy meghitt ünnepre készülünk, hanem a szív átalakulására. Arra, hogy megtanuljuk Jézus szelídségét a saját zaklatott szavaink helyett, hogy alázatát válasszuk az önérvényesítés helyett, és hogy az ő békéje lakozzék bennünk a világ nyugtalansága, békétlensége közepette is. Az advent lehetőség, hogy csendet és nyitottságot teremtsünk a lelkünkben. Jézus vár ránk. Ő valóban meg tud nyugtatni bennünket.
Ne csak a naptárat nézd, hanem a szíved állapotát is! Jézus hív: menj hozzá, pihenj meg nála, tanulj tőle, és békességgel indulhatsz tovább.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus Krisztus! Oly sokszor vagyok fáradt – testben, lélekben, gondolatban. A napok rohanása, a sok elvárás, a belső vívódások terheket raknak rám, amelyeket nem tudok egyedül cipelni. De te azt mondod: „Jöjjetek hozzám!” Most itt vagyok előtted. Átadom neked, ami nyugtalanít, amit nem értek, amitől félek. Add meg nekem azt a csendes nyugalmat, amely a te szelíd jelenlétedből fakad! Taníts szelídségre, alázatra, bizalomra! Szeretnék benned megpihenni, hogy újra tudjak szeretni, figyelni, remélni. Uram, te vagy az igazi nyugalom forrása.
________________________________
Aktuális:
Előszó A legbátrabb pásztor könyvhöz
Van valami különös varázs azokban a történetekben, amelyek nemcsak elmesélve élnek, hanem halkan beköltöznek az ember szívébe. Mintha nem is betűk sorakoznának egymás után, hanem szelíd mozdulatok, lábujjhegyen járó emlékek, halk kérdések, amelyekre nem mindig kell azonnal válaszolni.
Ez a könyv ilyen történetekből szövődik. Nem hangos mesék ezek, hanem csendesek, mint az esti harangszó, vagy mint egy kisgyermek imája, amit csak a csillagok hallanak meg. Olykor egy pad mögött megbújva születnek, máskor könnyekből fakadnak. És mindig van valaki – egy atya –, aki nem siet, nem fedd, hanem jelen van. Mintha csak a templom öreg szobrai közül lépett volna elő, ahol annyi év alatt megtanulta, hogyan kell hallgatni, mielőtt szólni kellene.
Aki olvasni kezdi ezeket a történeteket, egy idő után talán arra eszmél, hogy egy ismerős szólítja meg. Mintha ezek a történések nem csupán elképzelt világban léteznének, hanem valahol, valamikor valóban megtörténtek. Egy barátságos kézmozdulat, egy bátorító szó, egy mosoly: mind-mind arról mesél, hogy az élet a maga egyszerűségében lehet a legcsodálatosabb.
E történetek esetében nem tudjuk biztosan, hol húzódik a határ a valóság és a képzelet között. De talán nem is fontos. Mert ahol Isten jelen van, ott a képzelet is igazságot hordozhat. Egy gyermek könnye, egy elhagyott rózsafüzér vagy egy elfelejtett ima is vezethet oda, ahol már nem kérdezősködünk tovább.
Ezért szól ez a könyv azokhoz, akik még gyerekek és azokhoz, akik újra azok szeretnének lenni. Azokhoz, akik hinni tanulnak, és azokhoz, akik csendesen remélnek. Mert minden történetben ott dobban egy régi, ismerős szívverés: az, amely az emberé és az Istené egyszerre.
Kedves e-vangélium olvasók!
Több mint 10 éve írtam gyerekeknek könyveket, s azóta ezzel kapcsolatban érkezett hozzám a legtöbb kérdés: mikor lesz folytatás? Idén rászántam magamat és el is készült egy 16 történetet tartalmazó képeskönyv A legbátrabb pásztor címmel, Jónás-Meszleny Anna gyönyörű, művészi illusztrációival. Valójában nem mesék ezek, hanem igaz történetek a gyerekkori adventről, a karácsonyi öröm titkáról és az ajándékozás lényegéről, a gyermeki hibákról, a kenyér tiszteletéről, elfelejtett feladatainkról, a tanulásról és annak értékéről, a gyónásról, az idősek iránti tiszteletről, az alvó, de mégis figyelő szentekről, egyszóval arról a gyermeki lelkületről, amelyet Jézus ajánl kicsinyek és nagyok figyelmébe.
És most is megjelent a jövő évi e-vangéliumi elmélkedéseket tartalmazó könyvem, a Szívem első gondolata 2026. kötet.
Mindkét könyv megrendelhető ezen a linken:
https://evangelium365.hu/szivem-elso-gondolata
István atya - Horváth István Sándor
Személyen vásárlás lehetősége országszerte a nagyobb városok egyházi könyvesboltjaiban és kegytárgyüzleteiben. A boltok listája megtalálható a könyv leírásánál a webáruházban.
Feliratkozás a napi evangélium küldéshez (ingyenes)
| |
