Napi evangélium

Búcsúbeszédében Jézus így szólt övéihez: „Ha a világ gyűlöl titeket, tudjátok meg: engem előbb gyűlölt. Ha a világból volnátok, szeretne titeket a világ, mint övéit. De ti nem vagytok a világból, mert kiválasztottalak titeket a világból; ezért gyűlöl benneteket a világ. Emlékezzetek vissza tanításomra: nem nagyobb a szolga uránál! Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én tanításomat megtartották, a tiéteket is megtartják. Mindezt miattam teszik veletek, mert nem ismerik azt, aki küldött engem.”

Elmélkedés:

A szőlőről és a szőlővesszőkről szóló példabeszéd, amelyet ezen a héten olvastunk, a Jézus és tanítványai közti szoros kapcsolatról szólt. Jézus tanítványaiként állandó kapcsolatban kell lennünk ővele, ha azt szeretnénk, hogy jótettekben gyümölcsöző legyen az életünk. Állandó kapcsolatban, tehát a nehézségek idején ugyanúgy, mint az öröm napjaiban. E példázat fényében válik világossá számunkra, hogy miről szól a mai evangélium.
Az utolsó vacsorán Jézus arra figyelmeztet, hogy tanítványaira ugyanaz a sors vár majd, mint őrá. Ha Jézust üldözték, akkor a tanítványoknak is üldözésben lesz részük Jézusban való hitük miatt. A tanítvány részéről azonban nem csupán passzív sorsközösség-vállalásról vagy tehetetlen belenyugvásról van szó, hanem annak megértéséről és elfogadásáról, hogy a nehézségek és üldözések ellenére is örömteli lehet életük, ha kitartanak az Úr mellett és hűségesek maradnak hitükhöz.
A tanítvány részéről ez a pozitív magatartás abban nyilvánul meg, hogy Jézus példája és akarata szerint imádkozik üldözőiért és megbocsát nekik. A nehézségek idején gondoljunk Szent Pál szavaira, amely szerint semmilyen nehézség, üldöztetés nem szakíthat el minket Krisztus szeretetétől (vö. Róm 8,35-39). Ha Krisztussal és érte vállaljuk az üldözéseket, szomorúságunk örömre fog változni.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Megfeszített és föltámadt Urunk! Taníts meg minket arra, hogyan küzdjük meg a mindennapi élet harcait, és így teljesebbé váljon életünk! Te türelmesen és alázatosan viselted az emberi élet terheit, miként kereszthalálod és szenvedésed kínjait is. Segíts, hogy napi fájdalmainkat és konfliktusainkat, mint növekedésre kapott lehetőségeket fogadjuk, és így egyre hasonlóbbá váljunk hozzád! Add, hogy türelmesen és bátran viseljük a szenvedéseket, bízva abban, hogy te támogatsz!