|
Napi evangélium 2025. május 18. – Húsvét 5. vasárnapja
Abban az időben: Amikor az áruló Júdás kiment a teremből, Jézus beszélni kezdett: „Most dicsőül meg az Emberfia, s az Isten is megdicsőül benne. Ha Isten megdicsőül benne, Isten is megdicsőíti őt saját magában, sőt hamarosan megdicsőíti. Fiaim, már csak rövid ideig vagyok veletek. Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják majd meg, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.”
Jn 13,31-33a.34-35
Elmélkedés:
Induljatok a szeretet útján!
A mai evangéliumban a következőket mondja Jézus: „Új parancsot adok nektek. Szeressétek egymást! Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.”
Már önmagában az is nagy teljesítmény, ha valaki valóban önzetlenül, azaz mindenféle szándék vagy remélt előny nélkül szereti a másikat, az azonban még nagyobb követelmény Jézus részéről, hogy olyan szeretettel forduljunk embertársaink felé, ahogyan ő szeret minket. Valójában Jézus szeretet-parancsának ez az igazi újdonsága. Ez a kérés, ez a parancs igazi kihívást jelent számunkra. Sokan persze nem szeretik a kihívásokat és visszarettennek. Úgy gondolják, hogy ez lehetetlen. Azt hiszik, hogy ez megvalósíthatatlan. Ember nem képes ilyen teljesítményre. Az ember nem képes olyan mértékű vagy minőségű szeretetre, mint az Isten. Ebben részben van igazság. De kér-e tőlünk Jézus olyat, amit nem tudunk megtenni? Mi értelme volna olyat kérnie tőlünk, amit valóban lehetetlen megtenni? Kér-e tőlünk Jézus olyat, amit ő maga nem tett meg? Ő a végsőkig elment a szeretet kifejezésében. Amikor vállalta a szenvedést, amely emberi testének okozott fájdalmat, és amikor vállalta a halált, amely emberi testéből szívta ki az életerőt, magát az életet, akkor a végsőkig elment, csakhogy az ember megismerje a szeretetet. Mi sokszor félünk odaadni, feláldozni életünket. Jézus nem félt ettől. A szeretet mindig önmagunk feláldozását, odaajándékozását jelenti, mégpedig visszavonhatatlanul.
A szeretet gyakorlása tanúságtétel, jel a világ számára. Jézus ezt mondja: „Arról tudják majd meg az emberek, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” Krisztus felénk irányuló szeretetének megtapasztalása indíthat el bennünket a szeretet útján. A keresztre tekintve megértjük, hogy Jézus szeretetből vállalta a szenvedést és a halált, a feltámadt Krisztussal való találkozás pedig megérteti velünk, hogy a feltámadásban a mennyei Atya Jézus iránti szeretete nyilvánult meg. Isten ugyanakkor bennünket is feltámaszt az örök életre, s ez irántunk való szeretetének jele.
A Szentírás egyik legtöbbet idézett részlete a szeretet-himnusz, amely Szent Pál apostol korintusiakhoz írt első levelében található, a 13. fejezetben. Szent Pál így vezeti fel mondanivalóját: „Egy mindennél kiválóbb utat mutatok nektek” (1Kor 12,31). Igen, a szeretet gyakorlása valóban egy út számunkra, ezért Jézus új parancsát bátorításként kell értelmeznünk: Induljatok a szeretet útján! Járjatok a szeretet útján! Közeledjetek Istenhez a szeretet útján! Induljatok embertársaitok, felebarátaitok felé a szeretet útján! Ha valaki úgy érzi, hogy elszakadt Istentől, akkor ez amiatt van, mert nem élt Isten szeretetében. Ha tehát újra találkozni szeretne Istennel, akkor el kell hagynia a bűn útját és rá kell lépnie a szeretet útjára. Ha pedig valaki úgy érzi, hogy megromlott embertársaival a kapcsolata, szakadék választja el őt családjától vagy másoktól, akkor rá kell lépnie a szeretet útjára, mert ez vezet a másik emberhez. A szeretet nem egy kellemes érzés az ember szívében, hanem olyan út, amelyen szüntelenül haladnunk kell.
Nem lehetetlen teljesíteni azt, amit Jézus kér tőlünk! Induljunk el a tökéletes szeretet útján! Nehéz, de megvalósítható a szeretet. A szeretet megélése mindenki felé legyen tanúságtétel és jel arról, hogy hiszünk Istenben, aki maga a szeretet!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! A hozzád fűződő engedelmes, fiúi kapcsolat és az Egyház többi tagjával való testvéri szeretettől vezérelt közösség ápolása egyaránt fontos számunkra. Az igazi bölcsesség megmutatja számunkra az utat az Atyához és az örök életre, s ez az út annak felismerésével kezdődik, hogy egyszerű, szegény emberek vagyunk. Egyszerű emberek, akik Isten nélkül semmit sem érünk. Szentlelked indítson minket arra, hogy az életszentségre törekedjünk, bátran megvalljuk hitünket, közösségben éljünk egymással és hirdessük az evangéliumot! Legyünk élő szőlővesszők! Legyünk az Egyház élő tagjai! Segíts minket, hogy megmaradjunk a te szeretetedben, és Isten megdicsőítése által bőséges termést hozzunk!
Feliratkozás a napi evangélium küldéshez (ingyenes)
| |