Napi evangélium

Abban az időben egy leprás jött Jézushoz. Térdre borult előtte, és így kérlelte: „Ha akarod, te megtisztíthatsz engem!” Jézusnak megesett rajta a szíve. Kinyújtotta kezét, megérintette, és azt mondta neki: „Akarom! Tisztulj meg!” Erre rögtön elmúlt a leprája, és megtisztult. Jézus szigorúan ráparancsolt, azonnal elküldte, és így szólt hozzá: „Nézd, senkinek se szólj erről, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és tisztulásodért ajánld fel a Mózes által rendelt áldozatot, bizonyságul nekik.”
Ő azonban, alighogy elment, mindenfelé hirdetni és híresztelni kezdte a dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett többé nyilvánosan a városba, inkább távolabbi, elhagyatott helyeken tartózkodott. Mégis, mindenünnen özönlöttek hozzá az emberek.

Elmélkedés:

A tegnapi evangélium azzal fejeződött be, hogy Kafarnaumból Jézus elindul, hogy más helyeken is hirdesse Isten országának örömhírét. A mai részlet jelenete valahol Galileában, útközben történhetett. Lám, egy köves és poros út is megszentelt hellyé, a gyógyítás helyévé, az isteni irgalmassággal való találkozás helyévé válik, ha azon az úton Jézus lépked és hittel közelednek felé. A leprás ezt mondja: „Ha akarod, te megtisztíthatsz engem!” Kérésével kifejezi hitét, hogy Jézus meg tudja őt gyógyítani, neki hatalma van ahhoz, hogy megszabadítsa őt betegségétől, isteni erejével képes eltávolítani róla a leprát.
A leprások élettere egy érinthetetlen, megközelíthetetlen és zárt világ. Az egészséges emberek érthetően nem érintkeztek a leprásokkal, nehogy elkapják ezt a fertőző betegséget. A vallási és társadalmi életből kitaszítottak világa, ahol az embereknek nem volt reménye a gyógyulásra, a vallási és társadalmi életbe való visszatérésre. Ebbe a reménytelen világba lép be Jézus, hogy Isten országát hirdesse, Isten jóságát jelenvalóvá tegye. Belép oda, ahova más ember nem megy, és csodát tesz, gyógyít ott, ahol más tehetetlen. Jézus eljövetelével nincs többé olyan talpalatnyi föld ezen a világon, ahová ne érne el Isten irgalma, nincs olyan elveszett, reménytelen élethelyzet, amelyben az ő üzenete ne jelentene örömhírt.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Istenünk! Fiad, Jézus Krisztus vállalta a kereszt súlyát. Odaadta értünk az életét. Taníts meg minket, Istenünk, hogy mindennapjainkban készségesen vállaljuk az áldozatot. Nem beletörődést, hanem tudatos vállalást kívánsz tőlünk. Add, hogy életünket Krisztus szerint alakíthassuk! Add, hogy életünket értelmesen tudjuk leélni! Add, hogy feladatainkat készséggel vállalhassuk!