Napi evangélium

Abban az időben: A farizeusok odamentek Jézushoz és megkérdezték: „Szabad-e a férjnek elbocsátania a feleségét?” Próbára akarták ugyanis tenni. Ő azonban kérdéssel válaszolt: „Mit parancsolt nektek Mózes?” Azt felelték: „Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk és elváljunk.”
Jézus folytatta: „A ti szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a parancsot. Isten azonban a teremtés kezdetén férfit és nőt alkotott. Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez csatlakozik, és ketten egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét.”
Otthon tanítványai ismét megkérdezték őt ezzel kapcsolatban. Ezt válaszolta: „Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene. Ha pedig a feleség hagyja el férjét, és máshoz megy, házasságot tör.”

Elmélkedés:

Isten szándéka
Szent Márk evangéliumának egyik jellemzője, hogy Jézus tanítását általában rövid, lényegre törő mondások formájában közli. Ugyanakkor a farizeusokkal folytatott vitabeszédek már hosszabb lélegzetvételűek, a felek részletesebben kifejtik nézeteiket, törvényértelmezésüket. Erre példa a mai evangéliumi szakasz is. A vitát a Jézushoz lépő farizeusok ezzel a kérdéssel kezdeményezik: „Szabad-e a férjnek elbocsátania a feleségét?” Ehhez hozzáteszik, hogy a mózesi törvény megengedi a válást. Jogilag megengedett volt a válás, csupán arról lehetett időnként vita a törvénymagyarázók között, hogy milyen indokkal lehet elbocsátani a feleséget. A farizeusok tehát jól ismerik a korabeli zsidó jogot, miszerint a férj kezdeményezhette a válást, válólevelet állított ki felesége számára, amellyel tanúsította annak szabad állapotát. Ha a törvények szerint a házasság felbontható, azaz egy férjnek törvényes módon el szabad bocsátania a feleségét, akkor miért teszik fel ezt a kérdést a farizeusok? Ők törvénytudó emberek voltak, akik tisztában voltak azokkal a szabályokkal, amelyek a házasságra és a válásra vonatkoztak. A válasz egyszerű és Márk evangélista meg is nevezi a kérdezés okát: „próbára akarták tenni” Jézust.
Jézus nincs könnyű helyzetben. Ha azt válaszolja, hogy a válás valóban megengedett, akkor nem tartja fontosnak a házasságot, mint a férfi és a nő szeretetkapcsolatát, szövetségét. Ha pedig ellenzi a válást, akkor azzal vádolhatják, hogy a törvényt nem tiszteli. Jézus úgy kerüli ki a nyilvánvaló csapdát, hogy nem a válásról, hanem a házasságról kezd tanítani. A házasság szerepel Isten tervében, aki azt akarja, hogy a férfi és a nő szeretetben egyesüljön és éljen egymással. Ez az isteni akarat erősebb, mint az emberi törvények.
A törvényt természetesen Jézus is ismeri és Istentől kinyilatkoztatottnak tartja azt. Mégis itt jön a fordulópont, az újszerű értelmezés. Jézus kijelenti, hogy idővel emberi könnyítések, engedmények kerültek a törvénybe, de ezek valójában nem felelnek meg Isten eredeti szándékának. Ez a szándék egyébként pontosan kiolvasható a törvényből, és a házassággal kapcsolatban a következő: „Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez csatlakozik, és ketten egy test lesznek. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét.” Az Úr tehát egy szigorúbb álláspontot képvisel, amellyel a házasságot védi. Isten egymás számára alkotta meg a férfit és a nőt, kettőjük egész életre szóló szeretetkapcsolatát nevezzük házasságnak.
A házasság nem csatatér. Sok küzdelemmel jár, de nem csatatér. A házastársaknak küzdeniük kell, de nem egymással. Küzdeniük kell saját hibáikkal. Küzdeniük kell a korszellemmel, amely szerint a házasság elavult intézmény. Küzdeniük kell azokkal, akik bármi módon veszélyeztethetik szeretetkapcsolatukat. A házastársak ne játsszanak a tűzzel! Vannak veszélyes területek, amire érdemes különösen is odafigyelni. Ha valaki tudja, hogy mi a gyenge pontja, ne kísérletezzen, hogy meddig bírja. Ha mégis gondok adódnak, időben el kell kezdeni az oltást! Problémák, nézeteltérések nélkül nincs házasság, de ezeket mielőbb érdemes megbeszélni egymással, nem kell megvárni, hogy leégjen az egész ház. Nem a válás az egyetlen megoldás. Csak közösen érdemes keresni a kiutat, ami megtalálható, ha megvan a szándék a házastársakban, hogy kijavítsák a kapcsolatukban keletkezett hibát. Ne azon törje a fejét senki, hogy miként lehet békésen, közös megegyezéssel elválni, hanem hogy miként lehet békésen együtt élni a házasságban!
Az Egyház hivatása, hogy odaálljon a házasságra készülők, a házasságban élők, a szülők és a gyermekek, az elváltak, a gyermeküket egyedül nevelők és az özvegyek mellé, és mindannyiuk számára közvetítse Isten jóságát oly módon, hogy segíti őket a társadalmi életben, valamint az egyházi életben. Az Egyháznak hirdetnie kell, hogy nehéz helyzetekben is van remény, van esély a boldogságra, mert Isten az ember mellett áll!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Istenünk! Te azt akartad, hogy a férfi és a nő teljesen és visszavonhatatlanul adja át önmagát a másiknak szeretetben és fogadja el a másikat szeretetben. Segítsd a házastársakat a helyes élet szabályainak elsajátításában és gyakorlásában, hogy hűségben keressék és szolgálják egymás javát! Legyenek hűségesek egymás iránt! Legyenek hűségesek a szeretethez! Érezzék minden nap, hogy te vagy életük középpontja és szeretetük forrása! Segítsd a családokat és a családtagokat, hogy szentté legyenek!