Napi evangélium

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Hallottátok, hogy ezt is mondták a régieknek: „Hamisan ne esküdj, és tartsd meg az Úrnak tett esküdet!” Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek! Sem az égre, mert az az Isten trónja, sem a földre, mert az lábának zsámolya, se Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa! De még saját fejedre se esküdj, mert egyetlen hajszáladat sem tudod ősszé vagy feketévé tenni. Legyen a ti beszédetek „igen, igen, nem, nem”; ami ettől eltér, az a gonosztól van.”

Elmélkedés:

A mai evangéliumban is az ószövetségi, régi törvény és a Jézus által meghirdetett új törvény áll egymással szemben. „Hamisan ne esküdj!” – szólt a mózesi törvény. Nem rossz törvényről van itt szó, hanem egy olyan előírásról, amely egyes helyzetekben akár emberek életét mentette meg. Ha a bíróság előtt a tanúk hamis vallomást tettek és erre meg is esküdtek, akkor ez egy ártatlan ember halálos ítéletét vonhatta maga után. Más bibliai példát talán nem is érdemes ezzel kapcsolatban említenünk, mint Jézus elítélését, akinek kihallgatásakor előkerültek a hamis tanúk. Az ószövetségben a Kivonulás könyvében és a Második Törvénykönyvben is ugyanabban a formában szerepel a parancs: „Ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen!” (Kiv 20,16 és MTörv 5,20).
A hamis emberi szóval kapcsolatban az a gond, hogy az ember hitelt ad neki, igaznak véli. Megvan bennünk a megkülönböztetés képessége, a Szentlélek feltárja előttünk, hogy mi a jó és mi a rossz, csak éppen a gonosz mindig jónak mutatja magát, azaz a hamis dolgot is igaznak tünteti fel. Az ember pedig megtéveszthető, mert vannak gyenge pontjai.
Jézus azt kéri tőlünk, hogy szavaink minden helyzetben feleljenek meg az igazságnak! Hamis kijelentésekkel ne próbáljunk előnyt szerezni magunknak! Hamis rágalmainkkal ne ártsunk másoknak! Igyekezzünk mindenkiről a jót feltételezni és ne terjesszük a rosszindulatú rágalmakat!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Mindenható Istenünk! Te jól tudod, hogy mi lakik az emberben, mi lakik a szívünkben. A te képmásodat hordozzuk magunkban, ami azt jelenti, hogy nem önmagunkért, hanem neked élünk. Életünk akkor válik igazi értékké, ha azt a te és az emberek szolgálatára szenteljük. Alakíts át minket akaratod szerint, hogy szívünk mindig a te szándékaidat keresse! Add nekünk a szívünket átformáló megtérés kegyelmét, hogy Fiadhoz hasonlóan életünket áldozzuk neked!