Napi evangélium

Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta el a farizeusoknak: „Volt egy gazdag ember. Bíborba és patyolatba öltözködött, és mindennap dúsan lakmározott. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a gazdag kapuja előtt, tele fekéllyel. Szívesen jóllakott volna az ételmaradékból, amely a gazdag ember asztaláról lehullott, de abból sem adtak neki. Csak a kutyák jöttek, és nyalogatták a sebeit. Meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. A gazdag is meghalt, és eltemették. A pokolban, amikor nagy kínjai közt feltekintett, meglátta messziről Ábrahámot és a keblén Lázárt. Felkiáltott: Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm ezekben a lángokban. Fiam – felelte Ábrahám –, emlékezzél rá, hogy milyen jó dolgod volt életedben, Lázárnak meg mennyi jutott a rosszból. Most ő itt vigasztalódik, te pedig odaát gyötrődöl. Azonfelül köztünk és köztetek nagy szakadék tátong, hogy aki innét át akarna menni hozzátok, ne tudjon, se onnét ne tudjon hozzánk átjönni senki. Akkor arra kérlek, atyám – kiáltotta újra –, küldd el őt atyai házunkba, ahol még öt testvérem él. Tegyen bizonyságot előttük, nehogy ők is ide jussanak a gyötrelmek helyére. Ábrahám ezt felelte: Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra hallgassanak. Ám az erősködött: Nem teszik, atyám, Ábrahám! De ha valaki, a halottak közül elmenne hozzájuk, bűnbánatot tartanának. Ő azonban így felelt: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, akkor még ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem hisznek.”

Elmélkedés:

Az evangéliumban szereplő gazdag ember nem ártott semmit Lázárnak, a szegény koldusnak. Nem mérgelődött amiatt, hogy állandóan éppen az ő házának kapuja előtt koldult és nem parancsolta meg szolgáinak, hogy kergessék el. De hiába próbálnánk dicsérni a gazdagot, mert az mégsem tekinthető komoly érdemnek, hogy nem bántalmazta a szegényt, nem ártott neki. Bizony, komoly mulasztást, bűnt követett el, amikor észre sem vette a másik ember nyomorúságát és nem segített neki.
Hogyan gondolkodik egy dúsgazdag? Rövid távon, csupán a földi élet távlatában. És hogyan rendezi be életét a vagyonos ember? Rövid távon, csupán a földi élet távlatában. A gazdagnak rögtön rendelkezésére áll minden, amire vágyik. Azonnal megkap mindent, amitől boldognak tartja életét. Nem kell semmire várnia, nem kell terveznie, nem gondol arra, hogy mi lesz a következő hetekben, években, s főként nem törődik azzal, hogy mi lesz a földi élet után. Elég számára, ha az adott pillanatban, a jelenben megkapja azt, amitől boldognak érzi magát. A gazdag ember önző, nem törődik mások bajával és eszébe sem jut, hogy enyhíthetne mások baján.
A gazdag ellentéte Jézus példázatában a szükséget szenvedő Lázár, aki földi élete után a mennybe kerül. A gazdagra viszont más sors vár, a kárhozat.
Cselekedeteim megtétele előtt gondolok-e arra, hogy vajon üdvösséget vagy kárhozatot érdemlek-e értük?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Te földi életed során mindig felismerted a kísértést és visszautasítottad azt. A legfontosabb pillanatban nem szálltál le a keresztről, hanem vállaltad a szenvedést és a halált a mi megváltásunkért. A kísértés a mi esetünkben is arra irányul, hogy eltávolodjunk Istentől, a tőle kapott küldetéstől, az ő szeretetétől, és szálljunk szembe az ő akaratával. A kísértés elutasítása azt jelenti, hogy kifejezzük szándékunkat: egyedül Istennek akarunk szolgálni, őt tartjuk életünk Urának, az ő akaratának szeretnénk mindenben engedelmeskedni. A kísértés legyőzése azt jelenti, hogy Isten útját, az üdvösség útját választjuk.