Napi evangélium

Miután Jézus megkezdte nyilvános működését, Heródes Antipász király elfogatta Jánost, és börtönbe vetette. Testvérének, Fülöpnek felesége, Heródiás miatt tette, akit feleségül vett. János ugyanis figyelmeztette Heródest: „Nem szabad elvenned testvéred feleségét.” Emiatt Heródiás áskálódott ellene. Szívesen eltétette volna láb alól, de nem tehette. Heródes ugyanis félt Jánostól, mert tudta, hogy igaz és szent ember. Ezért meg akarta őt menteni. Valahányszor beszélt vele, zavarba jött, mégis szívesen meghallgatta.
Végül elérkezett a kedvező nap. Heródes a születése napján lakomát adott vezető embereinek, a magas rangú tiszteknek és Galilea előkelőségeinek. Közben Heródiás leánya bement, táncolt nekik, és Heródes meg vendégei előtt nagy tetszést aratott. A király így szólt a leányhoz: „Kérj tőlem, amit akarsz! Megadom neked.” Sőt meg is esküdött: „Bármit kérsz, megadom neked, még az országom felét is.” A leány kiment, és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?” Anyja ezt felelte: „Keresztelő János fejét.” Erre visszasietett a királyhoz, és előadta kérését. „Azt akarom, hogy most azonnal add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!” A király nagyon elszomorodott emiatt, de esküjére és a vendégekre való tekintettel nem akarta kedvét szegni. Azonnal elküldött egy hóhért azzal a paranccsal, hogy hozza el János fejét. Az elment, lefejezte őt a börtönben, és elhozta fejét egy tálon. Odaadta a leánynak, a leány pedig elvitte anyjának.
Amikor János tanítványai meghallották, eljöttek, elvitték János testét, és egy sírboltba temették.

Elmélkedés:

Keresztelő János halálának történetét olvassuk a mai evangéliumban. A törvénytelen kapcsolatban élő Heródes király jól tudta, hogy Keresztelő János „igaz és szent” ember. Elismerte a pusztában élő próféta nagyságát és adott János szavára, hiszen különben nem törődött volna azzal, hogy valaki szemére veti bűnös kapcsolatát. Felesége viszont, akinek szintén tudomása lehetett János elítélő figyelmeztetéséről, megharagudott rá emiatt, és csak a kedvező alkalmat kereste, hogy János vesztét okozza. Heródes ugyan börtönbe záratta Jánost, hogy a nép körében ne tudjon többet a témáról beszélni, de ez nem volt elég törvénytelen feleségének, Heródiásnak. Amikor pedig elérkezett az alkalom, Heródes gyengének bizonyult, engedett felesége gonoszságának, s elrendelte a Keresztelő kivégzését.
János megtehette volna, hogy nem törődik a király bűnös életével és nem teszi azt szóvá. De ő prófétaként, Isten küldötteként kötelességének érezte a figyelmeztetést. A bűnösök jó útra térítése még akkor is kötelességünk, ha emiatt rosszindulattal, gyűlölettel találjuk szemben magunkat. Mindenekelőtt magunkban érdemes észrevennünk a bűnt. Ha valaki jószándékkal segít ebben, figyelmeztet hibáimra, akkor érdemes hallgatnom rá.
János sorsa előrevetíti Jézus sorsát és a követői sorsát is. Krisztus tanítványának osztoznia kell Mestere sorsában, vállalva akár a szenvedéseket és a halált is. János esetében a vértanúsággal válik teljessé, hogy neki kisebbednie kell, Jézusnak pedig növekednie. Bennem is növekednie kell Krisztusnak.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Feltámadt Urunk, Jézus Krisztus! A te feltámasztásod a halálból a mennyei Atya cselekedete. Ő ajándékozott neked új életet. Még a halál, önként és engedelmességből vállalt kereszthalálod sem szakíthatott el téged Atyádtól. A kereszten átélted a tőle való elszakítottságot, feltámadásod pillanatában pedig átélted, hogy újra együtt vagy az Atyával. Hisszük, hogy az Atyának hatalma van ahhoz, hogy minket is feltámasszon majd a halálból, mert azt szeretné, hogy örökké vele éljünk. Tégy minket a feltámadás tanújává és hirdetőjévé!