Napi evangélium

Jézus így tanított a hegyi beszédben: „Ti vagytok a föld sója. De ha a só ízét veszti, mivel sózzák meg? Nem való az egyébre, mint hogy kidobják, s eltapossák az emberek. Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá rejtsék, hanem a lámpatartóra teszik, hogy világítson mindenkinek a házban. Úgy világítson a ti világosságtok az emberek előtt, hogy látva jótetteiteket, magasztalják mennyei Atyátokat!”

Elmélkedés:

A mai evangéliumban fontos útmutatást kapunk a keresztény közösség küldetéséről. Az Úr szava, pontosabban felszólítása szerint a föld sójává és a világ világosságává kell válnia minden keresztény embernek.
A só nem önmagáért létezik, nem önmagát ízesíti, hanem ízt ad az ételnek, amelybe kerül. A fény szintén nem önmagáért létezik, hanem az emberek szolgálatára. Abban az időben, amikor Máté megírta evangéliumát, ez a küldetés, azaz világossággá válni, tanúságot tenni, példát mutatni, nagyon nehéz volt a közösség tagjai számára, akik közül a legtöbben a zsidóságból tértek a krisztusi hitre. Bár továbbra is ragaszkodtak egy ideig a mózesi törvények megtartásához, kiűzték őket a zsinagógákból, elvágták őket zsidó múltjuktól, hitehagyónak tekintették őket. Eközben a pogányságból megtértek azt hangoztatták, hogy a mózesi törvény elavult, már nem kell megtartani, hiszen Krisztus törvénye, a szeretet parancsa vette át a helyét. Mindez feszültséget és bizonytalanságot eredményezett. Akkor most kinek a tanúságtétele érvényes és hiteles? Ki teljesíti hűségesebben azt a küldetést, ami Jézustól származik?
Máté evangélista e kérdés eldöntéséhez kíván segítséget adni az Úr szavának felidézésével. Mindegy, hogy a közösség tagjainak milyen volt az előélete, mindenkinek Krisztusról kell tanúságot tennie, mégpedig egységben a közösség többi tagjával.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus Krisztus! A te szereteted jele és eszköze szeretnék lenni. Adj nekem alázatot, hogy a hibát először mindig magamban keressem, s kész legyek elindulni a jó úton. Elsősorban nem másokon, hanem magamon szeretnék változtatni, hogy egészen olyan legyek mint te: irgalmas és megbocsátó minden emberhez. Adj nekem alázatot, amikor mások figyelmeztetnek engem és adj erőt, hogy megváltozzak! Szüntess meg minden békétlenséget és viszálykodást közösségünkben, hogy testvéri szeretetben éljünk egymással!