Napi evangélium

Tanító útján egyik alkalommal két vak követte Jézust. Egyre ezt kiáltozták: „Könyörülj rajtunk, Dávid fia!” Amint hazaérkezett, bementek hozzá a vakok. Jézus megkérdezte tőlük: „Hiszitek-e, hogy tudok segíteni rajtatok?” „Hisszük, Uram!” – felelték azok. Akkor megérintette szemüket, és így szólt: „Legyen a hitetek szerint!” Erre megnyílt a szemük. Jézus pedig rájuk parancsolt: „Vigyázzatok, ezt senki meg ne tudja!” Ám azok elmenvén, elhíresztelték a dolgot az egész vidéken.

Elmélkedés:

A mai evangéliumban szereplő két vak egyrészt a Megváltóra váró zsidó népet, másrészt a bűn állapotában élő emberiséget jelképezik. A történet ugyanis nem csak azokról szól, akik testi betegségük miatt nem képesek látni, hanem mindazokról is, akik lelki vakságuk, hitetlenségük miatt nem képesek Jézus személyében meglátni, felismerni a Megváltót, aki világosságot, a hit fényét hozta a világba.
A történet sajátossága, hogy a vakok Dávid fiának nevezik Jézust, így szólítják meg azt, akitől gyógyulásukat remélik. A korabeli felfogás szerint az eljövendő Messiás, a Megváltó Dávid király családjából származik majd. Ezzel a megszólítással, már Jézus kérdése előtt kifejezik, hogy hisznek abban, hogy Jézus az, akinek személyében eljött a Megváltó.
Ennek megerősítésére kéri őket Jézus, amikor a hitükről kérdezi őket: „Hiszitek-e, hogy tudok segíteni rajtatok?” Azt szeretné tudni, hogy a gyógyulni vágyók hisznek-e az ő gyógyító, isteni erejében. És miután megvallják hitüket, ennek jutalma lesz gyógyulásuk.
A gyógyítást követően az Úr megtiltja, hogy a történtekről beszéljen a két érintett. Ennek oka az, hogy nem a kíváncsi tömeg érdeklődését akarta felkelteni, nem elismerésre vagy dicsőségre vágyott.
Hiszem-e, kérem-e, hogy Jézus bennem is gyújtsa meg a hit fényét?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Köszönöm neked, Uram, Jézus Krisztus, hogy e világba jöttél, hogy segítsd az embert és megmutasd a helyes utat a menny felé. Bocsásd meg, ha elfeledkeztem róla, hogy eljöveteled és a veled való találkozás mennyire fontos számomra. Űzz el belőlem minden kételkedést és önts adventi lelkületet szívembe. Engedd megtapasztalnom, hogy te ma is hozzánk jössz. Tarts engem éber készenlétben, hogy örömmel fogadjalak. Költözz be házunkba, közösségeinkbe és minden ember szívébe!