Napi evangélium

Miután a bölcsek eltávoztak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj ott, míg nem szólok neked! Heródes ugyanis arra készül, hogy megkeresi és megöli a gyermeket.” József fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és még azon éjjel elment Egyiptomba. Ott maradt Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Egyiptomból hívtam az én fiamat.
Amikor Heródes meghalt, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menj Izrael földjére, mert meghaltak már, akik a gyermek életére törtek!” József fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és visszatért Izrael földjére. De amikor meghallotta, hogy Judeában Arkelausz uralkodik apja, Heródes után, félt odamenni. Ezért az álmában kapott utasítást követve Galilea vidékére ment. Odaérve egy Názáret nevű városban telepedett le, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondtak: „Názáretinek fogják hívni”.

Elmélkedés:

A szent család példája
A karácsony utáni vasárnapon Egyházunk a Szent Családot ünnepli, gyermekek, édesanyák és édesapák figyelme irányul ma a kis Jézusra, Máriára és Józsefre.
A mai ünnep evangéliumának első jelenete a Jézus születése utáni eseményeket mondja el. A szent családnak menekülnie kellett Heródes elől egy távoli országba, Egyiptomba. Jézusnak tehát úgy kezdődött az élete, hogy nem volt otthona. József és Mária Názáretben éltek, ebben a városban voltak otthon. Amikor Jézus megszületett, nem voltak otthon, mert a népszámlálás miatt éppen Betlehemben tartózkodtak. Jézus tehát nem otthon született és az ő születése után sem térhetett vissza otthonába családjával. Egyiptomba mennek, itt élnek évekig, de nem gondolják, hogy itt fognak véglegesen letelepedni. Alig várják, hogy hazatérhessenek Názáretbe, az otthonukba.
Az evangélium második jelenete már néhány évvel később játszódik, Heródes halála után. József, aki korábban, Jézus születése előtt is kapott Istentől üzenetet, most újra üzenetet kap álmában, amelyben Isten felszólítja őt, hogy térjenek vissza Názáretbe. Ettől kezdve itt élnek, dolgoznak, itt nő fel Jézus, ebben a városban van az otthonuk. Jézus, Mária és József egy családot alkotnak, családban élnek.
A család az emberiség egyik legrégebbi intézménye és közössége, amely a gyermekeknek biztonságos otthont, a felnőtteknek pedig társat, házastársat ad. A családban olyan alapvető tapasztalatok érnek minket, mint a valakihez tartozás, valakiért való felelősségvállalás, valakinek az elfogadása. A családot olyan alapvető cselekvések jellemzik, mint valakiről való gondoskodás, egymás támogatása, egymás védelme. A családban olyan alapvető élmények érnek minket, mint a boldogság, az öröm, a szomorúság, a szeretet, a megbocsátás. Mindez szép és ideális, de a gyakorlat sok esetben sajnos mást mutat, mintha megrendült volna a családnak, mint intézménynek az alapja. Ebben olyan külső erők játszottak, játszanak szerepet, mint a válás lehetővé tétele és megkönnyítése a jogban, a válás elfogadottságának növekedése a társadalom megítélésében, valamint olyan kísérletek, amelyek újszerű együttélési formákat kívánnak ugyanarra a szintre emelni, mint a házassággal megpecsételt hagyományos család. A külső hatások mellett bizonyos belső erők is megrendítették a család intézményét. Az értékek rangsora felfordult, háttérbe került az egész életre szóló elköteleződés és hűség, túlzottan rövid időre korlátozódik a felelősségvállalás. Az értékek rendjének felborulását jellemzi az állandó újdonságkeresés, az önmegvalósítás elsőbbrendűsége, a személyes szabadsághoz való túlzott ragaszkodás mások kárára, azaz mások szabadságának korlátozásával, a karrier és az egyéni érdekek önző elérése a másokért való élet helyett. Ezen erők egyaránt hozzájárultak a házasságról, a családról, a gyermekvállalásról, a nemi szerepekről, a házastársak és a családtagok kötelességeiről való gondolkodás gyökeres megváltozásához. A gyorsan változó és a sokszor kiszámíthatatlan világ a maga váratlan kihívásaival és nehézségeivel egyre gyakrabban hozza lehetetlen helyzetekbe a családokat, főként, ha a vallásosság megtartó ereje is hiányzik a családtagokból.
A szent család példája segítsen mindenkit az elköteleződésben, a hűségben, a megbocsátásban és egymás segítésében! A szent család példája segítse a családtagokat, hogy a közös házban otthonra találjanak, ahol egymásért élnek és egymás boldogságáért fáradoznak.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Mindenható Istenünk! Te azt szeretnéd, hogy térjünk vissza hozzád, éljünk veled, ezért szüntelenül keresel minket. Kész vagy a megbocsátásra és arra, hogy visszafogadj minket szeretetedbe. Irántunk való végtelen szeretetedre emlékeztetsz minket, és újra elmondod, hogy helyünk van a te közeledben. A Szent Család otthona a mi otthonunk is, legyen az egy szegényes istálló Betlehemben, ideiglenes szálláshely az Egyiptomba való menekülés idején vagy egyszerű ház Názáret városában. A Szent Család sorsa a mi sorsunk is, legyen az boldog öröm a betlehemi barlangban, nyugtalan menekülés egy távoli országba vagy csendes munka a családi otthonban. Köszönjük, Istenünk, hogy mindig hazavársz minket!