Napi evangélium

Amikor Jézus egy alkalommal a templomban tanított, ezt a kérdést vetette fel: „Hogyan mondhatják az írástudók, hogy a Messiás Dávidnak a fia? Hiszen maga Dávid mondja a Szentlélek által: Így szól az Úr az én Uramhoz: „Jobbom felől foglalj helyet, míg lábaid alá vetem ellenségeidet.” Ha tehát maga Dávid a Messiást Urának nevezi, akkor hogyan lehet az ő fia?” A nagy népsokaság szívesen hallgatta Jézust.

Elmélkedés:

Az előző napok során olyan részleteket olvastunk az evangéliumban, amikor a különböző zsidó vallási csoportok képviselői kérdéseket tettek fel Jézusnak. Mindhárom kérdésre Jézus rendkívül találóan válaszol, amely azt bizonyítja a kérdezők számára, hogy az Úr valóban jól ismeri a törvényeket és az írásokat. Bár a kérdezők Mesternek szólítják Jézust és elismerően állítják róla, hogy az igazsághoz hűen tanítja az Isten útját, mégis mindezt inkább gúnynak szánták, mintsem dicséretnek. A válaszok alapján viszont meggyőződhettek Jézus bölcsességéről, tanításának erejéről, ezért el is hallgatnak. A legfőbb parancsról szóló kérdéssel ez a sorozat lezárul, majd pedig fordul a helyzet, Jézus tesz fel kérdést nekik. Bár az evangélista nem nevezi meg a címzetteket és választ sem ad senki, mégis jogosan állíthatjuk, hogy az Úr kérdései azokhoz szólnak, azokat akarja próbára tenni, akik őt faggatták korábban. A kérdés így hangzik: „Hogyan mondhatják az írástudók, hogy a Messiás Dávidnak a fia?” Ebből kitűnik, hogy nem csak a Messiásról szóló jövendöléseket ismeri, hanem az írástudók magyarázatát is ezekről a jövendölésekről. A kérdésre nem ad senki választ, amely a hitetlenség jele.
Nekünk viszont érdemes megfogalmaznunk valamilyen választ arra a kérdésre, hogy hisszük-e azt, hogy Jézus a Megváltó?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Légy kegyes gyermekeidhez, isteni Nevelőnk! Add, hogy parancsaid hűséges követői legyünk, a Te képmásodra hasonlítsunk, és amennyire rajtunk áll, Téged mint jóságos Istent, és ne mint kérlelhetetlen bírót ismerjünk meg. Hadd éljünk a Te békédben, és jussunk el a Te Városodba! A kimondhatatlan bölcsességben akarunk élni nappal és éjjel, az utolsó ítélet napjáig dicsérettel Neked hálát adni. Minden jóért, szépért, bölcsért, igazért Neked legyen tisztelet örökké. Ámen.
Alexandriai Szent Kelemen