Napi evangélium

Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?” Jézus így felelt nekik: „Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek a napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek.”

Elmélkedés:

A mai evangéliumban újra a böjtölés kérdése kerül elő. Jézustól számon kérik, hogy ő és tanítványai miért nem tartják meg úgy a böjtöt, ahogyan azt a mózesi törvények előírják. Hasonló kérdéssel már találkoztunk az írástudók és farizeusok részéről, az kifejezetten ellenséges szándékú volt. Most Keresztelő János tanítványai a kérdezők, s felvetésükben nincs nyoma a rosszindulatnak. Egyszerűen csak arról van szó, hogy az ő felfogásuk szerint minden vallási előírást, köztük a böjtölésre vonatkozó parancsokat is pontosan meg kell tartani, Jézus tanítványai viszont Mesterük példáját követve nem tartanak böjtöt.
Válaszával Jézus nem kérdőjelezi meg a böjt fontosságát, nem utasítja el a böjti gyakorlatot, hanem azt akarja jelezni, hogy jelenlétének ideje nem a böjtölés ideje, de távozása után eljön majd a böjtölés ideje. A böjtölésnek egy hagyományos módja, ha valaki bizonyos ételt vagy italt megvon önmagától. Napjainkban (emellett) talán még helyesebb böjtölési forma, ha valaki legalább egy időre tartózkodik a televíziózástól, a számítógép használattól vagy az internetezéstől. Sok olyan tevékenységet végzünk, amely rengeteg időnket felemészt naponta. Szenteljük Istennek időnk egy részét! A lemondás, az önfegyelem, a mértékletesség megtermi lelki gyümölcsét.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus, vezess engem a gyógyulás útján és a hit útján. Benned ismerem fel gyógyítómat és a te vagy a hit ajándékozója. Időt adsz nekem a bűnbánatra és a megtérésre. Időt adsz nekem a lelki megújulásra és hitem elmélyítésére. Időt adsz nekem, hogy veled találkozzak. Megbocsátó kegyelmed mindennél többet ér számomra!