Napi evangélium

Abban az időben: A zsidók közül sokan jöttek Máriához és Mártához, hogy vigasztalják őket testvérük miatt. Amint Márta meghallotta, hogy Jézus jön, eléje sietett, míg Mária otthon maradt. Márta így szólt Jézushoz: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem! De tudom, hogy most is, bármit kérsz Istentől, megadja neked.” Jézus ezt felelte neki: „Testvéred fel fog támadni!” Erre Márta így szólt: „Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon.” Jézus folytatta: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Mindaz, aki él és hisz énbennem, az nem hal meg örökre. Hiszed ezt?” Márta ezt válaszolta neki: „Igen, Uram! Hiszem, hogy te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön!”

Elmélkedés:

Szent Márta napjának evangéliuma Márta és Jézus beszélgetését örökíti meg a feltámadásról. Jézus már napokkal barátjának, Lázárnak halála után érkezik meg Betániába, Lázár már négy napja a sírban van. Márta úgy véli, hogy testvérének halála megelőzhető lett volna, ha a betegségről értesülvén Jézus azonnal elindul és meggyógyítja Lázárt, hiszen más esetekben is megmutatta már, hogy képes csodás módon gyógyítani. E véleményét nyíltan megmondja Jézusnak, s ebből egy kis szemrehányást is kiérzünk. Jézus nem sértődik meg, megérti a gyászoló testvér fájdalmát, s tudja, hogy az elkeseredettség szól belőle. Mindjárt bátorítani kezdi őt, a feltámadásról beszél neki, mégpedig nem csak általánosságban, hanem Lázár vonatkozásában. Márta kifejezi, hogy hisz a feltámadásban, de ő nem arra gondol, hogy Jézus visszahívja a földi életbe testvérét, hanem arra, hogy a végső időkben feltámad majd az örök életre. Ezt követően Jézus kimegy a sírhoz, és előhívja Lázárt, feltámasztja őt a halálból.
Márta és Jézus beszélgetését a halottak feltámadásáról olvasva szembetűnik, hogy olyan párbeszédről van szó, amely magán hordozza annak ismeretét, hogy Jézus feltámadt a halálból, azaz már megfogalmazódik benne az első keresztény közösség hite.
A Jézusban való hitünk egyik legfontosabb eleme az, hogy hiszünk az ő feltámadásában.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Ó, végtelen Szeretet, aki az Atyától és a Fiútól származol, add meg nekem az istengyermekség szellemét, taníts meg arra, hogyan kell mindig Isten gyermekéhez méltóan cselekednem! Maradj bennem! Add, hogy én is mindig benned maradjak, és úgy szerethesselek, ahogyan te szeretsz engem! Nálad nélkül semmi vagyok. Magamtól semmire sem megyek. De egyesíts önmagaddal, tölts el szereteteddel, hogy általad az Atyával és a Fiúval mindig egyesüljek!