Napi evangélium

Jézus a hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Mondom nektek: ha igaz voltotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok be a mennyek országába. Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Ne ölj! Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének: Te esztelen!, méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: Te istentelen!, méltó a kárhozat tüzére. Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki testvéreddel. Csak aztán térj vissza, hogy bemutasd áldozatodat. Ellenfeleddel szemben légy békülékeny, amikor még úton vagy vele, nehogy átadjon a bírónak, a bíró pedig a börtönőrnek, és a börtönbe vessenek. Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó garast is meg nem fizeted.”

Elmélkedés:

A tegnapi napon már láthattuk, hogy Jézus kortársai és az első keresztény közösségek tagjai egyaránt keresték a választ arra, hogy milyen kapcsolat van a régi és az Úr által meghirdetett új törvény között. A mai evangéliumi részlet annak megerősítése, hogy Krisztus törvénye bizonyos értelemben felülmúlja, beteljesíti a régi törvényt. A szövegrészletben szereplő írástudók és farizeusok a régi törvény képviselői. Feladatuk az lett volna, hogy a törvényt hitelesen értelmezzék, magyarázzák és annak helyes megtartására tanítsák az embereket. E feladatukat azonban túlbuzgó módon végezték, és az idők során számos emberi előírással, paranccsal egészítették ki Isten törvényét, amelynek köszönhetően az eredeti isteni szándék háttérbe szorult. Jézus többször szóvá tette azt a hibájukat is, hogy inkább csak a törvény megtartásának látszatára törekedtek, mintsem a törvény szerinti életre.
Jézus, az Isten Fia azzal a joggal lép fel, hogy új értelmet adjon a törvényeknek, azaz újra felszínre kerüljön az a szándék, amiért Isten ezeket a parancsokat adta. A törvényeknek ugyanis semmi értelme nincs akkor, ha eltávolítanak Istentől és az embertárstól. A békülékeny lelkület már előrevetíti a szeretetnek azt a magasabb szintjét, amelyet Jézus megkíván követőitől s amiről a későbbiekben lesz szó.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, adj erőt, nehogy kifulladjak az úton, hogy segítsük egymást a holnap felé haladtunkban, hátra nem tekintve, nem méricskélve, mibe kerül a segítség! Adj erőt, hogy bátran szembenézzek a jövő feladataival, melyeket várnak tőlem az emberek, vagyis te! Adj erőt, hogy úgy reméljek, mintha ma reggel kezdődne az életem!