Napi evangélium

Abban az időben: Jézus és a tanítványok úton voltak Jeruzsálem felé. Jézus elöl ment, a tanítványok pedig aggódva követték őt.
Jézus ismét magához hívta a tizenkettőt, és arról kezdett nekik beszélni, hogy mi vár reá. „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát átadják a főpapoknak és írástudóknak. Halálra ítélik, kiszolgáltatják a pogányoknak, és azok kicsúfolják, leköpdösik, megostorozzák és megölik. De harmadnapra feltámad.”
Akkor Zebedeus fiai, Jakab és János, odamentek Jézushoz, és ezt mondták neki: „Mester, szeretnénk, ha megtennéd nekünk, amit kérünk!” Ő megkérdezte: „Mit kívántok, mit tegyek nektek?” Ezt felelték: „Add meg nekünk, hogy egyikünk a jobbodon, másikunk a bal oldaladon üljön a te dicsőségedben.”
Jézus így válaszolt: „Nem tudjátok, mit kértek! Tudtok-e inni a kehelyből, amelyből én iszom, vagy meg tudtok-e keresztelkedni a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?” Azt felelték: „Meg tudjuk tenni!”
Jézus így folytatta: „A kehelyből, amelyből én iszom, ti is inni fogtok, s a keresztséggel, amellyel megkeresztelkedem, ti is megkeresztelkedtek. De hogy a jobb és a bal oldalamon ki üljön, azt nem én döntöm el. Az a hely azokat illeti, akiknek készült.”
Amikor a többi tíz ezt meghallotta, megnehezteltek Jakabra és Jánosra. Ezért Jézus odahívta őket magához, és így szólt hozzájuk: „Tudjátok, hogy akiket a világ urainak tartanak, azok zsarnokoskodnak a népeken, és vezető embereik éreztetik velük hatalmukat. De köztetek ez ne így legyen! Ha valaki közületek ki akar tűnni, és ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája! Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”

Elmélkedés:

A mai evangélium első részében Jézus a Jeruzsálemben rá váró szenvedésről és halálról beszél tanítványainak, ez már a harmadik alkalom útja során, hogy ezt a témát előhozza. Úgy tűnik, hogy apostolai és tanítványai szívét nem nagyon érinti meg Mesterük várható szenvedésének és halálának gondolata, mert ezt követően számunkra egészen furcsa jelenet következik. Jakab és János apostolok azzal a kéréssel állnak elő, hogy Jézus megvalósuló uralmakor ők kerülhessenek majd a jobb és a bal oldalára. Elképzelésük egyébként megfelel a korabeli zsidó várakozásoknak, amely szerint a Messiás földi uralkodó lesz. Az Úr válasza két irányba mutat: egyrészt helyteleníti ezeket a messiási elképzeléseket. Ő nem földi uralkodó, király vagy hadvezér akar lenni, nem a politikai hatalmat akarja magához ragadni, hanem Isten szenvedő szolgája, aki engedelmességével, önfeláldozásával szerzi meg az emberek számára a megváltást. Másrészt, ha az ő küldetése az emberek szolgálata, akkor követőinek is készen kell állniuk ugyanerre. A versengés helyett a szolgálat szellemét kell megtanulnia mindannak, aki Krisztus követője akar lenni.
Lehet egy közösségben rangra vagy vezető szerepre törekedni, de ez nagyobb felelősséget jelent a közösség tagjaiért, és a vezető mindenkor tekintse munkáját szolgálatnak és ne hatalomgyakorlásnak!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Mennyei Atyám! Hálát adok az egészséges pihenésért, amellyel megajándékoztál. Újraébredt lelkem legyen egészen a tiéd! Ezen a napon úgy akarok járni-kelni, mint te, mindenütt jót akarok cselekedni. Minden embert, aki csak találkozik velem, úgy fogadok, mint akit te küldtél hozzám. Ő a testvért lássa bennem, az én szavaimból és tekintetemből pedig a krisztusi szeretet sugározzék reá. Senki se távozzék tőlem anélkül, hogy legalább egy jó szót ne kapott volna! Add, hogy magamat elfelejtsem, és bele tudjam élni magam mások helyzetébe! Add, hogy sohase veszítsem el önuralmamat, és ne legyek barátságtalan vagy sértő! Add meg, hogy mindig megnyerő modorú legyek, és éljen bennem szikrányi humor, hiszen erre olyan nagy szükség van a szomorú világban! Végül add meg, hogy mindenkit legalább egy parányit vezessek közelebb szent Fiadhoz a Szűzanya által! Ámen.
Szent XXIII. János pápa