|
Napi evangélium 2015. december 25. – Urunk születése – Karácsony, Éjféli mise
Azokban a napokban Augusztusz császár elrendelte, hogy írják össze a földkerekség lakosságát. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíria kormányzója Kirinusz volt. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. Galilea Názáret nevű városából József is fölment Dávid városába, a judeai Betlehembe, hogy összeírják eljegyzett feleségével, Máriával, aki gyermeket várt. Amíg ott tartózkodtak, beteltek Mária napjai, hogy megszülje gyermekét. Világra hozta elsőszülött fiát, pólyába takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson.
A környéken pásztorok tanyáztak a szabad ég alatt, nyájukat őrizték az éjszakában. Egyszerre csak megállt előttük az Úr angyala, és az Úr dicsősége beragyogta őket. Nagyon megrémültek. Az angyal így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Íme, jó hírt hozok nektek, amely nagy öröm lesz az egész népnek. Ma megszületett a Megváltótok, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz nektek a jel: kisdedet találtok pólyába takarva és jászolba fektetve.” Az angyalt hirtelen nagy mennyei sereg vette körül. Istent dicsőítve ezt zengték: Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek!
Lk 2,1-14
Elmélkedés:
Csodák éjszakája
Marie Luise Kaschnitz: A csoda című novellájában egy tengerparti kis szálloda idős tulajdonosa emlékezik vissza gyermekkorára. Csendesen, nyugodtan meséli élettörténetét, egyszer sem emeli fel közben hangját. Hét éves volt, amikor egy éjszakai hegyomlás a házukat és a falut a tengerbe söpörte. Menekülés közben megsérült, teljesen elveszítette hallását, emiatt beszélt állandóan csendesen. A rajtuk lévő hálóingen kívül mindenük odaveszett. Rokonoktól kaptak kissé távolabb egy tengerparti telket, ahol elkezdték építeni házukat, új életüket. Apja végezte a kőművesmunkát és anyja cipelte zsákban a köveket a házhoz. Ő, a süket gyermek keveset tudott segíteni nekik. Apja amúgy orvos volt, akinek nem volt szíve pénzt elfogadni a helybeliektől, akiket szintén a hegyomlás tett nincstelenné. A karácsony előtti napokban az anya próbálta rávenni orvos férjét, hogy legalább néhány beteggel fizettessen valamit, hogy tudjanak az ünnepre ennivalót és tűzifát venni, de ő hajthatatlan volt. Így jött el a szenteste napja. A gyerek a fűtetlen ház helyett az udvart választotta, onnan nézte az utcán elhaladó szekereket és a zsibongó embereket. A misére nem készült, mert tudta, hogy az egyetlen rongyos ruhájában anyja úgysem engedné el a templomba. De legalább valami ennivaló jól jönne a szentestére! – tűnődött magában. Egy idő után anyja kijött a házból, leült a lépcsőre, imádkozni kezdett. A gyerek is mellé ült, próbálta követni az imát, így várták együtt a csodát. A csoda aztán szinte szó szerint az égből jött, megállt egy szekér a ház előtt és egy hatalmas zsák tűzifa repült be az udvarra. Ismeretlen jótevők a kertkapuhoz két nagy kosarat pakoltak le, de mire az anya és a fiú odaértek, a szekér már el is tűnt az utca végén. Az egyik kosárban tojás, kenyér, hal és többféle ennivaló, a másikban viselt, de még jó állapotú ruhák. Örömmel cipelték a házba az adományt, amelyet egy jószándékú beteg hozott fizetségként. Tüzet raktak, az anyja elkezdte készíteni az ünnepi vacsorát, közben az újonnan kapott ruhák legszebbikét fiára adta. Fuss, még odaérsz a misére! – indította útnak a templomba. A fiú szaladt az utcákon, egészen a templomig. Éppen akkor ért oda, amikor a toronyban meglódultak a harangok. Szinte hallotta hangjukat és az ünneplő sokaság énekét a templomban.
Karácsony van. A csodák éjszakája, a csodák ünnepe ez. Jézus Krisztus születésének napja. Az éjféli szentmise evangéliuma nagyon tárgyilagosan mondja el az időt, a helyszínt és a körülményeket. Megismerjük a korszak uralkodóit, akik meghatározó személyiségek voltak abban az időben. Lukács evangélista beszámol a népszámlálásról, ami miatt Józsefnek és Máriának lakóhelyükről, Názáretből Betlehembe kellett menniük. Itt születik meg Jézus, egészen egyszerű körülmények között. Bár a születés helye egy állatok szállásául szolgáló istálló, az evangélista egyáltalán nem tartja méltatlannak e helyet Isten Fia születésére. A későbbi idők igehirdetői előszeretettel hangsúlyozzák a betlehemi istálló szegénységét és egyszerűségét, olykor kifejezetten méltatlannak nevezve a körülményeket. De miért is tartanánk annak, ha az evangélium lelkülete nem ezt sugározza és maga a mennyei Atya sem tartotta méltatlannak? Isten talán azért választotta a Megváltó születésének helyéül a szegényes betlehemi istállót, hogy a világ legszegényebb emberei is közel érezhessék őt magukhoz. A mai éjszaka üzenete jómódúaknak és szegényeknek egyaránt szól: Megszületett a Megváltó!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Istenünk, irgalmas Atyánk! Karácsony éjjelén nekünk szól az angyalok üzenete a Megváltó születéséről, aki a te irgalmadat hozza el a világba. Sokszor békétlenek vagyunk, egymás ellen fordulunk, mert ellenséget látunk embertársunkban. Gyakran türelmetlenek vagyunk és engedjük, hogy indulataink vezessenek minket, és oly nehezen vagyunk képesek megbocsátani másoknak. Költözzön szívünkbe az irgalom és a megbocsátás érzése! Töltse el családjainkat a tőled származó irgalom! A te csodálatos ajándékod előttünk fekszik a betlehemi jászol szalmáján, aki a világ Megváltójaként megbocsátást hoz mindenkinek.
Feliratkozás a napi evangélium küldéshez (ingyenes)
| |