Napi evangélium

Jézus egy lakomán így korholta a farizeusokat: „Jaj nektek, akik síremléket építetek azoknak a prófétáknak, akiket a ti atyáitok megöltek! Ezzel is csak azt igazoljátok, hogy helyeslitek atyáitok cselekedeteit, és egyetértetek velük: azok megölték őket, ti meg sírt készítetek nekik. Nem hiába mondja Isten bölcsessége: Prófétákat és apostolokat küldök hozzájuk. Némelyeket közülük megölnek, másokat üldözni fognak. E nemzedéknek számot kell adnia minden próféta véréről, amelyet kiontottak a világ kezdetétől, Ábel vérétől egészen Zakariás véréig, akit az oltár és a templomépület között megöltek. Igenis, mondom nektek: felelősségre vonják mindezért ezt a nemzedéket. Jaj nektek, törvénytudók! Lefoglaltátok a tudás kulcsát. Magatok nem mentetek be vele, az odaigyekvőket pedig megakadályozzátok.” Amikor ezeket elmondta nekik, az írástudók és a farizeusok nagy felháborodásukban különféle kérdésekkel kezdték faggatni. Azon fondorkodtak, hogy rajtakapják valami olyan kijelentésén, amellyel vádolhatják.

Elmélkedés:

Mielőtt elkezdenénk Jézus farizeusoknak mondott beszéde harmadik része vizsgálatát, gondolkozzunk el a következőn: a farizeusi lelkületet másokban könnyű felfedezni, önmagunkban viszont nehéz. Könnyű másokban elítélni, de nehéz önmagunkat megszabadítani tőle. Az egykor elhangzott tanítás nekem is szól.
Ha egy szóval akarjuk összefoglalni a farizeusi lelkületet, akkor erre a „képmutatás” kifejezés a legalkalmasabb. Ezt természetesen nem mi találtuk ki, hanem Jézus nevezte képmutatóknak a farizeusokat. A képmutatás azt jelenti, hogy a látszat fontosabb a valóságnál. A vallásosság területén ez azért veszélyes, mert a látszat csupán az embereket tudja megtéveszteni, Isten azonban a valóságot nézi, ismeri szívünk szándékait. A farizeusi lelkület a keresztény közösség tagjait is megkísérti. Amikor valaki jobbnak akar látszani, mint amilyen valójában, és ezt a jószándékú figyelmeztetések hatására sem akarja elismerni, akkor beleesett ugyanabba a csapdába, amelyből egykor a farizeusok sem tudtak kikerülni.
Kár volna tovább ostoroznunk a farizeusi viselkedésmódot, ha nem mondanánk meg annak ellenszerét. Alázat és bűnbánat. Az egykori hallgatóság megsértődött, felháborodott és szembefordult Jézus szavaival. Követhetem őket is. A másik lehetőség, hogy elindulok az alázat és a bűnbánat útján.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram Jézusom, emelj ki ma is minden régiből minket és abból, ami túlhaladott. Adj fiatalos és fogékony szívet, hogy gondolkodásunk, beszédünk, imádságunk és munkánk hozzád vezessen, aki az örök tavasz és megújuló élet ígéreteivel hívsz magadhoz minket.
J. Kluo