Napi evangélium

Jézus e szavakkal küldte a nép közé apostolait: „Menjetek, és hirdessétek, hogy közel van a mennyek országa! Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, és űzzetek ki ördögöket! Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok! Ne legyen övetekben se arany, se ezüst, se rézpénz! Ne vigyetek magatokkal úti tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se botot! Méltó ugyanis a munkás a kenyerére. Ha egy városba vagy faluba érkeztek, érdeklődjetek, hogy ki az, aki méltó arra, hogy nála maradjatok, amíg csak el nem távoztok! Amikor pedig beléptek a házba, köszöntsétek a ház népét. Ha érdemes rá a ház, akkor a békétek rászáll; ha pedig érdemtelen, akkor békétek visszaszáll rátok.”

Elmélkedés:

A ma ünnepelt Szent Barnabás apostol nevét hiába keresnénk azon Tizenkettő között, akiket Jézus kiválasztott tanítványai közül. A szó legszűkebb értelmében azt a tizenkét személyt nevezzük apostolnak, akiket Jézus kifejezetten arra választott, hogy vele legyenek, majd pedig küldetést adott nekik. Az újszövetségi könyvekben ugyanakkor nem csupán Krisztus küldötteire, hanem az Egyház küldötteire vonatkozóan is szerepel az apostol kifejezés. Ilyen értelemben nevezzük apostolnak Szent Barnabást, akinek neve ezt jelenti: a „vigasztalás fia.”
Az Apostolok Cselekedetei beszámol arról, hogy az első keresztény közösség tagjai örömmel megosztották egymással javaikat, vagyonközösségben éltek. Így tett a ciprusi származású József nevű férfi is, aki szántóföldjét eladta, és annak árát az apostolokhoz vitte, hogy osszák ki a szegényeknek. Ezt követően kapta az apostoloktól a Barnabás melléknevet (vö. ApCsel 4,32-37). Ő lett a segítője Szent Pálnak a pogányok körében végzett igehirdetése során. Életéről ugyan keveset tudunk, de annál többet szolgálatáról, missziós buzgóságáról. Igazi apostol ő tehát abban az értelemben, hogy saját személyét háttérbe szorítva, Krisztus ügyét állította életében az első helyre.
Kövessük Szent Barnabás példáját abban, hogy mi is örömmel vigyük Krisztus örömhírét és vigasztalását az embereknek!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, mondd ki örök igédet bennem, és add, hogy meghalljam! Áraszd szívembe fényedet, és add, hogy azt lássam! Uram, rajzold belém vonásaidat, és engedd, hogy azokat megőrizzem! Uram, tessenek Neked cselekedeteim, és adj erőt, hogy készséggel mindig újra kezdjem.