Napi evangélium

Egy alkalommal Jézus a templomba ment, és tanított. Közben odaléptek hozzá a főpapok meg a nép vénei, és megkérdezték: „Miféle hatalommal teszed ezeket? Ki adta neked a hatalmat ehhez?” Jézus így válaszolt: „Én is kérdezek tőletek valamit. Ha megfeleltek rá, megmondom nektek, milyen hatalommal teszek így. Honnan volt János keresztsége? A mennyből-e vagy az emberektől?”
Azok tanakodni kezdtek egymás között: „Ha azt mondjuk, a mennyből volt, azt feleli: „Hát akkor miért nem hittetek neki?” Ha pedig azt mondjuk: „Az emberektől”, akkor meg félnünk kell a néptől, mert Jánost mindenki prófétának tartja.” Ezért ezt a választ adták Jézusnak: „Nem tudjuk.”
„Akkor én sem mondom meg nektek, hogy milyen hatalommal teszek így” – felelte Jézus.

Elmélkedés:

Az elmúlt héten már találkoztunk az evangéliumokban Keresztelő János személyével és megismertük küldetését. A mai részletben ismét az ő szerepéről beszél Jézus. Az alkalmat az nyújtja, hogy a vallási vezetők hatalma eredetéről kérdezik őt. Ebben az esetben nem egy csodája vagy gyógyítása váltja ki a kérdést, hanem tanító tevékenysége kerül a figyelem középpontjába, hiszen a jeruzsálemi templomban nagy nyilvánosság előtt tanít. A főpapok hallják szavait, ugyanakkor látják az emberek lelkesedését is az újszerű tanítás iránt, s ez rosszallásukat váltja ki. Bizonyára saját tanítói tekintélyüket féltik, s talán egy kis irigység is ébred bennük. Látják, hogy Jézus tanítása milyen nagy hatással van a hallgatóságra, s mivel nem tartozik a hivatalos tanítók, az írástudók közé, tudni szeretnék, hogy kinek a megbízásából tanít. Kérdésüket tekinthetnénk jószándékú érdeklődésnek is, de sajnos nem erről van szó. Ravaszságukat, rosszindulatukat, rosszhiszeműségüket egymással való tanakodásuk igazolja, illetve az, hogy végül nem válaszolnak Jézus kérdésére.
A kérdés tudniillik arra vonatkozik, hogy Keresztelő Jánosnak honnan volt hatalma ahhoz, kitől kapott megbízást arra, hogy a bűnbánat keresztségében részesítse az embereket. A főpapok inkább azt válaszolják, hogy nem tudják ezt, mintsem beismerjék saját elutasításukat.
Milyen szándékkal hallgatom az Úr tanítását?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Jöjj, népek várakozása, urunk Jézus, és örvendeztess meg minket isteni jelenléteddel. Szükségünk van tanácsra, segítségre, oltalomra... Jöjj hát, és gyógyítsd meg vakságunkat, jöjj segítségére gyenge, elégtelen emberi mivoltunknak. Jöjj, isteni dicsőség fényessége! Jöjj, Isten ereje és bölcsessége, változtasd át éjszakánkat nappallá, oltalmazz a veszélytől, világosítsd meg vakságunkat, erősítsd bennünk a bátorságot, vezess kézen bennünket akaratod szerint földi vándorlásunkban, míg föl nem veszel minket az örök városba, amit magad készítettél nekünk.
Szent Bernát