Napi evangélium

Az ördögtől megszállott fiú meggyógyítása után a tanítványok csodálattal tekintettek Jézusra. Ő azonban figyelmeztette őket: Véssétek szívetekbe, amit most mondok! Eljön az idő, hogy az Emberfiát az emberek kezére adják. De azok nem értették meg ezt a beszédet, és igazi értelme rejtve maradt előttük. Kérdezni azonban nem mertek e szavak értelme felől.

Elmélkedés:

A gyógyítások és csodák láttán a tanítványok csodálattal tekintenek Jézusra, amely az elismerésnek és az elfogadásnak a jele. A tanítványok mellett a nép szintén ugyanilyen ámulattal hallgatja szavait, s részese a számos gyógyításnak. Mindenki lelkes, szívesen követik Jézust, örömmel vannak mellette, mert lenyűgözi őket isteni hatalma, amellyel tanít és gyógyít. Ő azonban tisztában van vele, hogy a lelkesedés nem fog örökké tartani.
Nyíltan beszél övéinek a rá váró szenvedésekről és haláláról. Elfogása, szenvedése és kereszthalála valóban olyan esemény lesz, amely megdöbbenti az apostolokat, akiknek hite a mostani csodálat és sok tanítás ellenére meginog, és csak a feltámadás megtapasztalása adja meg nekik az erősítést. Amikor a nép vezetői az Úr ellen fordulnak és az életére törnek, sokan elfordulnak tőle, mert szenvedésének és halálának látása már nem csodálatot ébreszt bennük. Itt már kevés is volna a csodálat. Részvét és együttérzés szükséges, és mindenekelőtt bűnbánat. És a szeretet, amely a szenvedésekben is megerősítést, reményt ad.
Fontos mozzanat, hogy amikor beteljesednek a szenvedésről szóló jövendölések, a tanítványok és apostolok valamennyien elmenekülnek. Ebben is Isten szándékát kell látnunk, aki azt akarta, hogy Jézus egyedül vállalja a szenvedéseket és egyedül hajtsa végre a megváltást. A megváltó kereszthalál az ő személyes áldozata.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Mennyei Atyám! Adj nekem önfeláldozó, szelíd szívet, mint a te Egyszülött Fiadnak. Jézus, köszönöm, hogy előttem jártál az úton, és megmutattad, hogyan lehet Istennek tetsző, tiszta, szent életet élni. Szentlélek, jöjj, és taníts meg Isten dicsőségére, az ő akaratát megcselekedve, mindenkor hitben és alázatban élni. Köszönöm, Uram, irgalmadat, jóságodat. Segíts, hogy a te lelkületeddel szolgálhassak másoknak!