Napi evangélium

Abban az időben Jézus így szólt apostolaihoz: „Ha testvéred vétkezik ellened, menj és figyelmeztesd őt négyszemközt. Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet. Ha azonban nem hallgat rád, vigyél magaddal egy vagy két társat, hogy kettőnek a tanúbizonysága vagy háromé tanúsítsa a dolgot. Ha rájuk sem hallgat, mondd meg a hívek közösségének. Ha a hívek közösségére sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos.
Bizony mondom nektek: Amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is; és amit feloldotok a földön, fel lesz oldva a mennyben is. És bizony mondom nektek: Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön és úgy kérik, megkapják azt mennyei Atyámtól. Mert ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.”

Elmélkedés:

Testvéri figyelmeztetés
Amikor Pannonhalmára kerültem gimnáziumba, mindjárt az első napokban feltűnt, hogy az egyik osztálytársunk meggondolatlan megjegyzéseivel könnyen megsért bárkit. Az ország különböző részeiről érkeztünk, nem ismertük korábban egymást, s ennek köszönhetően kellő tisztelettel közeledtünk egymáshoz az első hetekben, de ő kivétel volt ebben. Nem számított neki, hogy egyesek érzékenyebbek voltak, s rosszul esett nekik egy-egy furcsa beszólása. Talán viccesnek talált bizonyos dolgokat, talán tréfának tekintette, de emlékeim szerint nem volt ez annyira szellemes, hanem inkább kifejezetten sértő. Napokig némán tűrtük, de észrevehetően többeket bosszantott a dolog, és nem is mertünk belegondolni abba, hogy mi lesz, ha négy éven át hallgatnunk kell folyamatos sértegetéseit. Szerencsére nem tartott sokáig, mert az egyik órán osztályfőnökünket, egy bencés szerzetest, tanárt és papot célzott meg gúnyos és sértő beszólásával. Az atya nem kapta fel a vizet, nem sértődött meg, hanem egyszerűen csak ennyit mondott neki: „Ebéd után, sétaidőben tegyünk egy kört a vár körül.” (a hegy tetején lévő pannonhalmi épületegyüttest neveztük várnak). A séta körülbelül 8-10 percig tarthatott. Soha nem tudtuk meg, hogy miről beszéltek egymással. Sem az atya, sem diáktársunk nem mondta el senkinek. De a sértegetések attól kezdve megszűntek.
Íme, egy példa a hatékony testvéri figyelmeztetésre, amelyről Jézus beszél a mai evangéliumban. Jézus egy szót sem szól arról, hogy mit kell mondani az ellenünk vétőnek, csupán azt ajánlja, hogy figyelmeztessük az illetőt négyszemközt. Sokszor abba a hibába esünk, hogy a másik személyt kibeszéljük a háta mögött, hiszen mások is tapasztalják hibáját, másokat is zavar az ő gyengesége. És ettől ő szembenéz önmagával? Beismeri hibáját? Törekedni fog gyengesége kijavítására? Aligha. Jézus azt ajánlja, hogy négyszemközt beszéljünk vele, amelyből ő megérzi jó szándékunkat. A helyzetet azonban meg is fordíthatjuk. Ha azt tapasztaljuk, hogy „barátaink” és ismerőseink a hátunk mögött beszélnek rólunk, akkor ők biztosan nem értették meg Jézus testvéri figyelmeztetésre vonatkozó szavait. De ha valaki odajön hozzám, hogy négyszemközt figyelmeztessen valamilyen bűnömre, akkor ezt vegyem jó szándékú figyelmeztetésnek, ne sértődjek meg, hanem szívleljem meg a hallottakat!
Ha a négyszemközti figyelmeztetés nem hoz eredményt, akkor – Jézus szavai szerint – a hívek közösségéhez érdemes fordulni, hogy a közösség próbálja meg jobb belátásra bírni a bűnöst. Nem gyermeki árulkodásról van itt szó, hanem arról, hogy minden bűn a közösséget is sérti, és emiatt a közösséget is gyengíti. Meg kell keresni tehát annak helyes módját, hogy a közösség tagjait kellő tapintattal figyelmeztessük.
Mi az alapja a testvéri figyelmeztetésnek? Miért van rá szükség? Miért alkalmazhatjuk e módszert? A válasz egyszerű: bizonyos bűnök olyannyira szokásunkká válnak, hogy észre sem vesszük őket. Nekünk fel sem tűnik, főként, ha felületesen végezzük a lelkiismeretvizsgálatot vagy ritkán megyünk gyónni. Emiatt nagyon is hasznos, ha számíthatunk egy barátra vagy a közösségünk tagjaira, akik sértés és megbántás nélkül figyelmeztetnek minket. Örüljünk annak, ha a jézusi módszert alkalmazva figyelmeztet minket valaki hibánkra, mert Isten küldte őt hozzánk!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus! Adj türelmet és szelídséget a szülőknek és a tanároknak, hogy gyermekeiket és tanítványaikat intő szóval figyelmeztessék a helyes útra! Segíts engem, hogy igazi barátsággal, testvéri szeretettel közeledjek minden emberhez! Kellő tapintattal és jószándékkal figyelmeztessem embertársaimat hibáikra. Segíts, hogy ne feledkezzek el imádkozni értük, megtérésükért! Adj nekem alázatot, amikor mások figyelmeztetnek engem és adj erőt, hogy megváltozzak! Szüntess meg minden békétlenséget és viszálykodást közösségünkben, hogy testvéri szeretetben éljünk egymással!