Napi evangélium

Amikor Jézus Galileában tanított, az egyik szombaton vetések között járt. Tanítványai tépdesni kezdték a kalászokat, és kezükkel morzsolgatva eszegették. Néhány farizeus rájuk szólt: „Miért tesztek olyant, ami szombaton tilos?”
Jézus válaszolt nekik: „Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt éhezett? Bement az Isten házába, fogta a szent kenyereket, evett, és adott belőlük a többieknek is; pedig azokat csak a papoknak lett volna szabad megenniük.” Majd hozzátette: „Az Emberfia ura a szombatnak is.”

Elmélkedés:

Az ószövetségi időkben azért volt a szombat szent nap, amelyen többek között nem szabadott munkát végezni, mert Isten a teremtéskor, művének befejezése után a hetedik napon, azaz szombaton megpihent. A szombati pihenőnapra vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatban Jézus több alkalommal vitába kerül a vallási vezetőkkel. A vitákat általában az váltja ki, hogy a tanítványok nem tartják meg a szombatot, azaz olyan dolgokat tesznek, amelyeket a hagyomány, illetve a farizeusi gyakorlat szerint nem volna szabad. A farizeusok ezt úgy értékelték, hogy Jézus maga sem tartja tiszteletben ezeket a szabályokat, különben figyelmeztetné tanítványait azok megtartására.
A szombattal kapcsolatos viták során, miként azt a mai evangéliumban olvassuk, Jézus azt a választ adja, hogy ő ura a szombatnak. Jézus tudja, hogy a farizeusok felcserélik a sorrendet, amikor a szombat szigorú megtartását minden egyéb emberi cselekedet elé helyezik. Ezért egy másik alkalommal kijelentette: „A szombat van az emberért és nem az ember a szombatért” (Mk 2,27).
A szeretet cselekedetei előbbre valóak a tilalmaknál, amelyek végső soron kárt okozhatnak. Számunkra, keresztények számára már nem a szombat, hanem a vasárnap, az Úr feltámadásának napja a pihenőnap. E napot a jézusi szeretetnek kell áthatnia. A vasárnap az istentiszteletnek, a felebaráti szeretet gyakorlásának és a pihenésnek a napja.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, adj éleslátást a dolgok észlelésére, erőt azok megragadására és megtartására; képességet és rátermettséget arra, hogy ezekhez még mindig hozzá tudjak tanulni! Adj tévedhetetlen ítéleteket a számba! A helyes beszéd kegyelméért is esdeklek! Döntsd el nálam mindig a kezdetet, határozd meg előrehaladásom irányát, és biztosítsd a vég sikeres és eredményes kimenetelét!
Aquinói Szent Tamás