Napi evangélium

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Én vagyok az igazi szőlőtő, Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt bennem, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz, megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok bennem, akkor én is bennetek maradok. Miként a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz. Mert nélkülem semmit sem tehettek. Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elégetik. Ha bennem maradtok, és szavaim is bennetek maradnak, akkor bármit akartok, kérjétek, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és tanítványaim lesztek.

Elmélkedés:

Jézus példabeszéde a szőlőtőről és a szőlővesszőkről azt a figyelmeztetést tartalmazza, hogy a keresztény közösség belső megosztottsága könnyen oda vezet, hogy egyesek elszakadnak Jézustól, s egyúttal a közösségtől is. Aki közösségben van Jézussal, az egységben van az általa alapított közösséggel, az Egyházzal. A mi Urunk mindannyiunkat meghív, hogy az Atya és a Fiú szeretetközösségébe lépjünk. Miként a szőlővesszők a szőlőtőn keresztül kapják az életet biztosító tápanyagokat és vizet, ugyanúgy mi is Isten szeretetéből merítjük életerőnket. Az Atya és a Fiú kapcsolata, szeretete a megváltást eredményezte, amelynek mi is részeseivé válunk, ha szeretettel kötődünk Istenhez. A vele való kapcsolatunk a szeretet sokféle gyümölcsét termi.
A példázat egy másik gondolatot is ébreszt bennünk: napjaink egyik nagy betegsége az elbizakodottság. Az emberek az gondolják, hogy a maguk erejéből mindent elérhetnek és megvalósíthatnak. A tudomány és a technika fejlődése pedig mintha csak erősítené sokakban ezt a gondolkodásmódot. A könnyen elérhető sikerek szintén az elbizakodottság felé terelhetnek bennünket. Jézus szava kijózanítóan ér minket: „Nélkülem semmit sem tehettek” (Jn 15,5). Igen, rá kell ébrednünk, hogy Isten nélkül sikereink csak fél sikerek, örömeink csak részben jelentenek örömöt. Jézushoz kapcsolódva viszont életünk bőséges termést hozhat. Miben bízok jobban? Magamban vagy Isten segítségében?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Ó, isteni fényesség, a te megmérhetetlen szereteteddel nyisd meg lelkünket a hitnek, hogy téged igazán megismerjünk. Tágítsd ki szívünket, hogy téged befogadhasson! Illess bennünket, hogy tiszta szeretettel keressünk téged, benned megpihenjünk, és veled egyesüljünk, mint ahogy egyek a tagok a testben a fejjel, és amint egy a szőlővessző a tőkével. Engedj a te erődből és a te kegyelmedből élni mindvégig, míg csak el nem jutunk szent színed látására!
Granadai Szent Lajos