Napi evangélium

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezzenek! Amilyen ítélettel ítélkeztek, olyannal fognak fölöttetek is ítélkezni, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd nektek is. Miért látod meg embertársad szemében a szálkát, a magadéban meg nem veszed észre a gerendát? Vagy hogyan mondhatod embertársadnak: „Hadd vegyem ki szemedből a szálkát!”, holott a te szemedben gerenda van? Képmutató! Vedd ki előbb a saját szemedből a gerendát, és csak azután láss hozzá, hogy kivedd embertársad szeméből a szálkát!

Elmélkedés:

A mindennapi életben gyakran előfordul, hogy ítéletet alkotunk a másik ember személyéről vagy cselekedeteiről. Ezen ítéletek sajnos inkább negatívak, mintsem pozitívak. Úgy tűnik, hogy a hibákat és a gyengeségeket szívesebben keressük és könnyebben találjuk meg másokban, pedig jó tulajdonságaik is bőven lehetnek.
Ezzel szemben Jézus azt mondja nekünk a mai evangélium szerint, hogy ne ítélkezzünk másokon. Szemléletes hasonlatában mások hibáit alig észrevehető szálkának nevezi, amelyet mégis oly könnyen meglátunk. Önmagunk vétkeit, bűneit pedig gerendához hasonlítja, amelyet nagysága ellenére sem veszünk észre.
Miért javasolja a mi Urunk, hogy ne ítélkezzünk? Lássuk be: nem ismerhetjük teljesen a másik személyt és az ő szándékait, amely alapján igazságos ítéletet tudnánk alkotni. Az ítélkezés, a cselekedetek minősítése egyedül Isten feladata és joga, aki tökéletesen ismeri az emberi szívek minden szándékát. Tudja, hogy mit miért teszünk, s képes arra, hogy igazságos legyen minden ítéletében. Ez természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy jó szándékkal figyelmeztessünk valakit hibáira, de ezt mindenképpen előzze meg egy alapos lelkiismeretvizsgálat. Ha ugyanis nekünk is számtalan hibánk van, amelyeket nem tudunk megváltoztatni, akkor milyen alapon kérjük ezt másoktól? A hibák kijavítását mindig önmagunkon kezdjük!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Hálát adunk néked, Atyánk, az életért és tudásért, melyet kinyilatkoztattál nekünk a Te szolgád, Jézus által! Dicsőség néked mindörökké! Ahogyan e kenyértöredékek szét voltak szóródva a hegyeken és eggyé váltak összegyűjtve, úgy gyűljön össze egyházad királyságodban a Föld határairól! Mindenható Uralkodónk, ki mindent nevedért teremtettél, ételt és italt adtál az embereknek, hogy élvezzék, nekünk pedig lélek szerinti ételt és italt adtál, és örök életet Szolgád által. Dicsőség néked mindörökké!