Napi evangélium

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy akkor nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket! Hiszen mennyei Atyátok tudja, mire van szükségetek, még mielőtt kérnétek őt. Ti tehát így imádkozzatok:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól!
Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy (ellenetek) vétettek, mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket.”

Elmélkedés:

A sokféleséghez és sokszínűséghez, a pillanatnyi érdekességekhez és gyors változásokhoz szokott korunkban sokaknak egyhangúnak és régimódinak tűnik a Miatyánk imádsága. Az imaéletben is sokan szeretik a változatosságot, mintha csak az volna a megújulás egyetlen forrása. De nézzük az érem másik oldalát: amikor már elveszni érezzük magunkat a különböző dolgok rengetegében és elegünk van a szüntelen változásokból, s egy kis nyugalomra vágyunk, akkor mindig a legegyszerűbbet, a legalapvetőbbet próbáljuk megkeresni. Az imádkozás esetében, ha fáradtak vagyunk vagy nem tudjuk, hogy mit is imádkozzunk, a biztos pont a Miatyánk, amelyet Krisztus tanított az apostoloknak, a népnek és amelyre ma minket tanít.
Az Egyház életében évszázadokon keresztül a hittanulóknak a keresztség felvétele előtt a Hitvallást és a Miatyánkot kellett megtanulniuk, mert az előbbit a keresztény hit, az utóbbit a keresztény élet összefoglalásának tekintették. A Miatyánk hét kérésében felfedezhetjük Krisztus érzéseit, s ha ezt az imát naponta elmondjuk, akkor valóban Krisztus lelkületével közeledünk nap mint nap az Atyánkhoz, hozzá emelve szívünket.
Tanuljuk meg a figyelmes, várakozó, elfogadó és türelmes imát! Ne csak a magunkét mondjuk! Engedjük, hogy Isten megszólaljon, szóljon hozzánk. Haszontalan dolgokra elfecsérelt időmből talán jó volna többet szentelnem az imára, az Istennel való személyes beszélgetésre.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus, te kicsinnyé lettél, amikor Isten létedre emberi testet vettél fel és közöttünk éltél. Egész életeddel példát adtál nekünk a kicsik alázatos szolgálatára. Taníts minket arra, hogy felismerjünk téged minden emberben, a kicsinyekben is és Téged szolgáljunk mindenkiben!