Napi evangélium

Jézus így tanított a hegyi beszédben: „Ti vagytok a föld sója. De ha a só ízét veszti, mivel sózzák meg? Nem való az egyébre, mint hogy kidobják, s eltapossák az emberek. Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá rejtsék, hanem a lámpatartóra teszik, hogy világítson mindenkinek a házban. Úgy világítson a ti világosságtok az emberek előtt, hogy látva jótetteiteket, magasztalják mennyei Atyátokat!”

Elmélkedés:

A nyolc boldogságról szóló beszéd tegnap azzal fejeződött be, hogy boldogok, akik a világban üldözést szenvednek Jézus miatt. A mai evangéliumban a sóról és a világosságról van szó. Mindkét hasonlat azt fejezi ki, hogy bár a világ üldözni fogja Krisztus tanítványait, küldetésük mégis éppen ehhez a világhoz szól. Az a hivatásuk, hogy miként a só ízesít és tartósít, a keresztények tanítóként és tanúságtevőként „jó ízt adjanak” a világnak a krisztusi tanítás hirdetésével. Értelemszerűen ez csak akkor lehetséges, ha megőrizzük, azaz „tartósítjuk” magunkban az igazság tanítását.
A világosság hasonlata a hiteles keresztény életpélda felmutatását jelenti. Nem öntelt gőg, hivalkodás vagy magamutogatás ez, hanem Krisztus szerény és szelíd képviselete a világban. Olyan tanúságtétel, amelynek eredménye nem az, hogy az érintett személy elismerést kap a világtól, hanem az, hogy az általa tett jótetteket látva Istent fogják magasztalni az emberek.
A két példázat lezárásaként Jézus azt kéri az őt követőktől, hogy jócselekedeteikkel szerezzenek dicsőséget az Atyának, folytatva az ő művét, tanúságtételét. Isten minket is úgy szeret, ahogy Fiát, Jézust. Mi is ugyanúgy Atyánknak szólíthatjuk Istent, miként Jézus tette. S Isten tőlünk is ugyanazt várja, mint Fiától: szerezzünk dicsőséget neki jócselekedeteinkkel. Ez a küldetésem, így válok sóvá és világossággá.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Fogadd szívesen, Uram, Istenem, fölajánlásomat és végtelen dicséretedre, fogyhatatlan magasztalásodra irányuló vágyódásomat, hiszen ezek kijárnak neked, mert kimondhatatlanul nagy és hatalmas vagy. Ezzel fordulok hozzád és szeretnék hozzád fordulni minden nap, minden időben, és arra kérek minden mennyei lelket, minden benned hívőt, hogy velem együtt adjon hálát neked és dicsőítsen téged.