Napi evangélium

Egy alkalommal Jézus ezeket mondta a zsidóknak: „Ha én tanúskodom önmagamról, a saját tanúskodásom keveset ér. Más tanúskodik rólam, (az Atya), és én tudom, hogy igaz az ő tanúsága, amelyet rólam tesz. Ti (Keresztelő) Jánoshoz fordultatok, és ő tanúságot tett az igazságról. Nekem azonban nincs szükségem emberi tanúságra. Ezeket azért mondom, hogy üdvözüljetek. Égő és világító fény volt János, de ti csak ideig-óráig akartatok az ő fényében gyönyörködni. Mellettem nagyobb bizonyítékok szólnak, mint János tanúskodása: az én tetteim, amelyeket az Atya akaratából cselekedtem. Azok bizonyítják, hogy az Atya küldött engem. Tehát maga az Atya, aki küldött engem, ő tett tanúságot mellettem. Ti viszont sem szavát nem hallottátok, sem arcát nem láttátok. De még igéje sem marad bennetek, mert nem hisztek abban, akit ő küldött. Vizsgáljátok meg az írásokat, hiszen azt tartjátok, hogy általuk nyertek örök életet! Éppen az írások tanúskodnak mellettem. Ti mégsem akartok hozzám jönni, hogy elnyerjétek az (örök) életet. Emberektől nem fogadok el dicsőítést. Ismerlek titeket. Tudom, hogy nincs meg bennetek az Isten szeretete. Én Atyám nevében jöttem, de nem fogadtatok el. Majd ha más valaki a saját nevében jön, azt elfogadjátok. Hogyan hihetnétek ti, akik egymást dicsőítitek, de nem keresitek azt a dicsőséget, amely Istentől származik? Ne gondoljátok, hogy én leszek a ti vádlótok az Atyánál. A ti vádlótok Mózes lesz, akiben pedig reménykedtek. Ha hinnétek Mózesnek, nekem is hinnétek, hiszen ő rólam írt. Ha azonban az ő írásainak nem hisztek, hogyan hinnétek az én tanításomnak?”

Elmélkedés:

A tegnapi evangéliumban Jézus az Atya róla szóló tanúságtételéről beszélt, amelyet a zsidó vezetők nem értettek meg. A mai napon ennek folytatásaként három konkrét tanúságtételről szól, hogy eloszlassa azok kételyeit, akik azzal vádolják, hogy csak önmagáról tanúskodik.
Elsőként Keresztelő János tanúságtételét említi, akit a zsidók maguk is tiszteltek, hiszen nagy tömegek jártak hozzá, hogy részesüljenek a bűnbánat keresztségében a Jordán folyónál. Másodszor a saját cselekedeteiről beszél Jézus. Olyan tettek ezek, amelyekre ember nem képes. Ő ugyanis isteni erővel műveli csodáit, s ezért azokban az Atya cselekedeteit lehet észrevenni, ez tehát az Atya tanúskodása. Harmadszor pedig a Szentírás róla szóló jövendöléseit hozza fel tanúságtételként. E szövegeket pontosan ismerték az írástudók, akikhez beszédét intézte. De hiába vannak e tanúságtételek, ha valaki megkeményíti szívét és semminek sem akar hinni.
A benne nem hívőknek ezt mondja Jézus az Atyáról: „Ti sem szavát nem hallottátok, sem arcát nem láttátok” (Jn 5,37). Isten arcát szeretnénk látni, csendben szemlélni a nagyböjt folyamán. Az üdvösségünket akaró Isten jóságos és megbocsátó arcát fedezhetjük fel a kereszten szenvedő Jézus arcában. Ezt az arcot szeretnénk megmutatni a világnak, amelyben ma is oly sok a hitetlen ember. De csak akkor tudom megmutatni Krisztus igazi arcát, ha a szívemben hordozom azt.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Mindenható Istenünk, te azt akarod, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére. Tekints a sok aratnivalóra, mindazokra, akik szomjazzák az evangélium igaz tanítását és küldj munká­sokat, hogy mindenkihez eljusson Jézus Krisztus örömhíre! Táplálj minket, Urunk, Igéddel és Testeddel! Gyűjtsön össze és formáljon minket egy közösséggé az igazság tanítása és támogasson bennünket a szentségek ereje, hogy előbbre jussunk az üdvösség és a szeretet útján!