Napi evangélium

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Kérjetek, és adnak nektek; keressetek, és találtok; zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek. Mert aki kér, az kap; aki keres, az talál; aki zörget, annak ajtót nyitnak. Kicsoda az közületek, aki fiának követ ad, amikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér, ki ad kígyót neki? Ha tehát ti – bár rosszak vagytok – tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább jót ad a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik őt. Amit tehát akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez ugyanis a mózesi törvény és a próféták tanítása.”

Elmélkedés:

Az ima és az Istenhez intézett kérések hatásáról és hatékonyságáról beszél Jézus. E részlet mintegy kiegészíti a Miatyánk megtanításáról szóló szakaszt, amiről kedden olvastunk. Egyszerű szavakat használ: „Kérjetek és adnak nektek” (Mt 7,7).
Könnyen azt gondolhatnánk ez alapján, hogy a mi imánktól vagy annak minőségétől, esetleg mennyiségétől függ a kérések teljesítése, de nem erről van szó. Imáink és kéréseink hatása nem rajtunk múlik, hanem az Isten jóságától függ. Nem azért teljesülnek kéréseink, mert jól imádkozunk, hanem azért, mert az Atya jóságos hozzánk. Ezt világítja meg Jézus példázata az apáról, aki gyermekeinek mindig jót ad. Isten nem érdemünk miatt, hanem önmaga jóságából és szeretetéből fakadóan ad nekünk minden jót, ami lelkünk javára szolgál.
„Kérjetek, és adnak nektek” – mondja Jézus. A nagyböjti időben e szavakat arra is vonatkoztatjuk, hogy ha Isten irgalmát kérjük, akkor azt meg fogjuk kapni. Az Egyháznak szüntelenül hirdetnie kell az isteni irgalmasságot, hogy az emberek tudatában és emlékezetében állandóan ott legyen az irgalmas Isten arca. Az irgalom új lehetőséget nyit számunkra és reményt ad, amely megvéd a kétségbeeséstől. Van kiút a bűnös élet állapotából, van lehetőség arra, hogy új életet kezdjünk. Fedezzük fel Isten irgalmát és kérjük bocsánatát vétkeinkért!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Ó, Istenem, mikor találom meg végre nyugalmamat? Nagyon vágyódik lelkem tehozzád! De erős leszek, s türelmesen várom azt az órát, melyen isteni Megváltóm az örök üdvösségre hív. Addig csak az lesz a gondom, hogy neki tetszően éljek, s szent akaratát teljesítsem.