Napi evangélium

Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?” Jézus így felelt nekik: „Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek a napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek.”

Elmélkedés:

E héten hamvazószerdán elkezdődött a nagyböjt, amely a böjtölés, az irgalmasság gyakorlásának, a bűnbánattartásnak és a megtérésnek az ideje. Jó ilyenkor tudatosítanunk, hogy a böjtölés nem koplalás vagy fogyókúra, hanem testünk fegyelmezése, a mértékletesség gyakorlása, amelynek az a vallási célja, hogy segítsen bennünket a bűnbánatban és az Istenhez való közeledésben.
Keresztelő János tanítványai a böjtöléssel kapcsolatban kérdezik Jézust a mai evangéliumban: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?” (Mt 9,14). Jézus egyértelmű választ ad nekik: még nem jött el a böjtölés időszaka számukra. A mi számunkra viszont eljött, hiszen arra készülünk, hogy elviszik tőlünk a mi Urunkat. Erőszakkal viszik el, s ő nem ellenkezik. Megalázzák, de ő nem akar bosszút állni. Elítélik, pedig ő a legártatlanabb minden ember közt. Kegyetlenül viselkednek vele, pedig ő mindenkin megkönyörült. Jézus tudta, hogy egyszer eljön majd az idő, amikor odaadja életét a megváltásunkért. Ez az ő ideje, a megváltás ideje, az önfeláldozás órája, a szenvedés ideje, az engedelmesség ideje. Ez a kegyelem ideje minden ember számára. Az én számomra pedig a bűnbánat és a megtérés ideje. Milyen jó volna megtanulni és életem minden napján elmondani Jézussal együtt az egyszerű fohászt: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.”
© Horváth István Sándor

Imádság:

Istenünk! Fiad, Jézus Krisztus vállalta a kereszt súlyát. Odaadta értünk az életét. Taníts meg minket, Istenünk, hogy mindennapjainkban készségesen vállaljuk az áldozatot. Nem beletörődést, hanem tudatos vállalást kívánsz tőlünk. Add, hogy életünket Krisztus szerint alakíthassuk. Add, hogy életünket értelmesen tudjuk leélni! Add, hogy feladatainkat készséggel vállaljuk!