Napi evangélium

A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Vigyázzatok! Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát osztasz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor te adsz alamizsnát, ne tudja bal kezed, mit cselekszik a jobb kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor Atyád jutalmaz meg érte, aki lát téged a rejtekben is. Amikor pedig imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek az emberek szeme láttára a zsinagógákban és az utcasarkokon állva imádkozni! Bizony mondom nektek, már meg is kapták jutalmukat. Amikor imádkozol, menj be a szobádba, és zárt ajtó mögött, a rejtekben imádkozzál Atyádhoz! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked. Amikor böjtöltök, ne legyetek mogorvák, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. Bizony mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.

Elmélkedés:

„Emlékezz ember, porból lettél és visszatérsz a porba” – mondja a pap, amikor ma, hamvazószerdán homlokunkra hamuval kis keresztet rajzol. A szertartás emberi életünk végességére, a halál kikerülhetetlen tényére, kicsinységünkre, bűnre hajló gyenge emberi természetünkre figyelmeztet bennünket. Ma elindulunk nagyböjti utunkon, a bűnbánat és a megtérés útján, az Istennel és az emberekkel való kiengesztelődés útján, az önmegtagadás és a lemondás útján. A nagyböjti időben a böjtöléssel testünket fegyelmezzük a lelki javak elnyerése érdekében. Elindulunk, hogy társai legyünk Krisztusnak a szenvedés útján, a megváltó halálba vezető keresztúton.
Amikor ma, a húsvéti előkészület első napján megtesszük első lépéseinket nagyböjti utunkon, érdemes ennek az útnak a végére, végcéljára is gondolnunk. A cél, ahová szeretnénk megérkezni, a húsvéti szent háromnap, amikor Krisztus megváltó halálára és üdvözítő feltámadására fogunk emlékezni. A hamvazkodás szertartása során megtapasztalhatjuk emberi esendőségünket, s átérezhetjük, hogy visszatérünk a porba. A feltámadás húsvéti ünnepekor pedig annak örvendezhetünk majd, hogy Isten feltámaszt bennünket a halálból, életre kelt a porból és új életet ad nekünk.
Legyen Krisztus a mi nagyböjti útitársunk, aki végigjárta az emberi élet útját, s akinek keresztútja a halálon át a feltámadás dicsőségébe vezetett.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Ó, végtelen Szeretet, aki az Atyától és a Fiútól származol, add meg nekem az istengyermekség szellemét, taníts meg arra, hogyan kell mindig Isten gyermekéhez méltóan cselekednem! Maradj bennem! Add, hogy én is mindig benned maradjak, és úgy szerethesselek, ahogyan te szeretsz engem! Nélküled semmi vagyok. Magamtól semmire sem megyek. Egyesíts önmagaddal, tölts el szereteteddel, hogy általad az Atyával és a Fiúval mindig egyesüljek!