Napi evangélium

Abban az időben Keresztelő János tanítványai és a farizeusok böjtöltek. Ezért néhányan odamentek Jézushoz és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy Keresztelő Jánosnak és a farizeusoknak a tanítványai böjtölnek, a tieid meg nem böjtölnek?” Jézus így válaszolt: „Vajon böjtölhet-e a násznép, míg velük van a vőlegény? Amíg a vőlegény velük van, nem böjtölhetnek. De jönnek majd napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt. És akkor, azon a napon majd böjtölnek. Senki sem varr régi ruhára új szövetből foltot. Vagy ha igen, akkor az új szövet kiszakítja a régit, és a szakadás még nagyobb lesz. És új bort sem tölt senki régi tömlőbe; vagy ha mégis, a bor szétveti a tömlőt, és a bor is, meg a tömlő is tönkremegy. Az új bor új tömlőbe való.”

Elmélkedés:

A mai evangéliumban a régi törvények megtartásával kapcsolatban kérdezik Jézust. Ide tartozik a böjt, amelyet mind Keresztelő János, mind a farizeusok tanítványai megtartanak, de nem tartják meg a Jézushoz tartozók. A vitát eredményező kérdés háttere az, hogy a zsidó vallásban a hagyományok tisztelete elsőrendű. Egyes vallási hagyományok azonban az évszázadok alatt kiüresedtek, elveszítették lelki tartalmukat. Jézus új tartalommal szeretné megtölteni ezeket a kiüresedett hagyományokat.
A böjttel kapcsolatos kérdésre adott válaszában Jézus egyértelművé teszi, hogy személyével az üdvösségtörténetnek egy új időszaka kezdődött el. A régi törvényt tökéletesítve már új törvények vonatkoznak erre az időre. A régi vallásosság helyébe egy új lelkület lép. Ezt szemlélteti a régi és az új dolgok összehasonlítása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Jézus megszünteti a régi törvényt. Erre utal, hogy a foltról és a borról szóló hasonlatokban a régi szövetet, illetve a régi bort is kár volna tönkretenni vagy veszni hagyni, azokat is meg kell menteni. Jézus új törvénye már nem az emberi előírásokon alapszik, hanem a szereteten, amelyet közvetlenül tőle tanulhatunk meg, és amely minden Istentől származó törvény hátterében felfedezhető. Nem csupán tanítja nekünk a szeretet új törvényét, hanem önmagát állítja annak példájaként és mértékeként.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Istenem, őrizz meg engem attól, hogy valaha is terhesnek érezzem a munkát, vagy kedvetlen legyek hivatásomban. Adj kitartást, örömet, mellyel végzem a munkámat, valamint hasznosan, jól gazdálkodjam az idővel, ne fecséreljem el haszontalan beszélgetéssel, vagy időtöltéssel. Adj nekem oly erős szeretetet, hogy az, amit mára rendeltél nekem, ne teher legyen, hanem öröm.