Napi evangélium

Amikor a hetvenkét tanítvány nagy örömmel visszatért küldetéséből, Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így imádkozott: „Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és a kicsinyeknek jelentetted ki. Igen, Atyám, így tetszett neked. Mindent átadott nekem Atyám. Senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya; és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja jelenteni.” Jézus ezután tanítványaihoz fordult, és külön nekik mondta: „Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok. Mondom nektek, sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.”

Elmélkedés:

Jézus mai evangéliumban olvasott imájából megtudjuk, hogy Isten rejtve marad azok előtt, akik önmagukat bölcsnek tartják, és úgy gondolják, hogy nincs szükségük Istenre. De feltárja önmagát mindazoknak, akik lélekben gyermekké, kicsinnyé válva nyitott szívvel közelednek hozzá. Figyeljük csak meg adventben a gyerekeket! Milyen izgalommal várják a karácsonyt. Mennyi kérdést tesznek fel ilyenkor, hogy a karácsony titokzatosságát felfedjék. Szeretnék siettetni az időt, mert bennük van a gyermekek türelmetlensége. Sok esetben a felnőttek is siettetnék az időt, de ők inkább talán azt várják, hogy túl legyenek az ünneplésen és az ünneppel járó teendőkön. A gyerek viszont nem az ünnep elmúltát várja, hanem magát az ünnepet, a karácsonyt.
Már most, az adventi időszak kezdetén ébresszük fel magunkban a gyermeki lelkületet! Emlékezzünk vissza saját gyermekkorunkra, amely néhány éve vagy évtizede lehetett. Hogyan vártam akkor a karácsonyt? Él-e bennem most is gyermeki kíváncsiság, érdeklődés Isten titka iránt? Gyermeki szívvel, gyermeki lélekkel felismerhetjük a jászolban fekvő gyermekben az isten Fiát. Nem fogunk isteni hatalmat, fenséget vagy gazdagságot látni, csak szegénységet és egyszerűséget. Boldogok leszünk, mert életünkbe örömet és békét hoz a betlehemi Gyermek. Boldogok leszünk, ha befogadjuk őt, és úgy tekintünk rá, mint a mennyei Atya karácsonyi ajándékára.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus Krisztus! Te vagy az igazi fény. Te vagy az igazi világosság. Te vagy a világ világossága. Te vagy életem világossága. Te vagy az egyetlen, aki elhozhatod életembe a hit fényét, a remény világosságát és a szeretet ragyogását. Eljött az idő, itt a kedvező alkalom, most kell elindulnom a bűnbánat útján, a hit útján, a hozzád vezető úton. Uram! A karácsonyi ünnep öröme a veled való találkozásból születhet meg. Add, hogy megérkezzek hozzád és felismerjem, benned, a betlehemi Gyermekben az Istent, aki végtelenül szeretsz engem és minden embert.