Napi evangélium

Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai, elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. Követeket küldött maga előtt. Ezek elindultak, betértek a szamaritánusok egyik falujába, hogy szállást készítsenek neki. De azok nem fogadták be Jézust, mert Jeruzsálembe tartott. Ennek láttán a tanítványok, Jakab és János felháborodtak: Uram, akarod-e, hogy lehívjuk az égből a villámot, hadd pusztítsa el őket? De ő hozzájuk fordult és megfeddte őket: Nem tudjátok, hogy milyen lelkület van bennetek. Az Emberfia nem azért jött, hogy az embereket elpusztítsa, hanem hogy megmentse. Ezután másik faluba mentek.

Elmélkedés:

Kis mosollyal az arcunkon olvassuk a mai evangéliumban Jakab és János esetét, akik az égi villámok pusztító erejét akarják lehívni a szamaritánusokra, mivel nem fogadták be útja során Jézust és tanítványait. Vajon komolyan gondolták, hogy szavukra villám jön az égből és elpusztítja a városlakókat? Vagy talán Jézus segítségére számítottak a rettenetes büntetés végrehajtásában? Vajon felfogták, hogy mit akarnak cselekedni és milyen lelkület van bennük?
Az apostolok gondolkodása annak ellenére, hogy már csaknem három esztendeje Jézussal tartanak, egészen más, mint Mesterüké. Talán védhetnénk őket azzal, hogy hirtelen felindulásból akarják a szamaritánusok pusztulását, de ez sem mentség a két apostol számára, akik méltó büntetésnek tartják az általuk kigondoltakat. Jézus figyelmezteti is őket arra, hogy szavaik, kérésük mögött rossz szándék húzódik meg, amely méltatlan az ő tanítványaihoz. Érdekes, hogy a máskor oly kicsinyhitű apostolok, most mennyire bátrak és mennyire bíznak abban, hogy kérésük azonnal teljesül és egy gyors fohásszal majd elintézhetik az egész falu lakosságát. Korábban Jézus számos alkalommal a lelkükre kötötte, hogy a rosszat soha ne viszonozzák rosszal. Ilyen esetekben nem szabad a végsőkig hivatkozni az igazságosságra, hanem a bosszú és megtorlás helyett a megbocsátást és a szeretetet kell gyakorolni. Törekedjünk a békességes, a megbocsátó lelkületre!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Istenünk, ismered szükségeinket, tudod bajainkat, látod erőtlenségeinket. Istenünk: legyen szent a Te neved az egész világon. Jöjjön el közénk a Te országod. Ne szűkölködjünk soha testi táplálékban, és legyen meg lelkünk éltető eledele is. Jézus Krisztusban békességet szereztél az egész világnak: add, hogy ez a béke a mi megbocsátásunk által is érezhető legyen az emberek között. Biztatsz minket: zörgessünk, és megnyílik az ajtó. Add, hogy azt kérjük mindig, amivel teljesíthetjük a Te akaratodat.