Napi evangélium

Egyszer, amikor az Úr szombaton vetések között járt, tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. Ezért a farizeusok megszólították: „Nézd, olyat tesznek szombaton, amit nem szabad!” Jézus ezt felelte nekik: „Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt nélkülözött és éhezett? Abjatár főpap idejében bement az Isten házába, és megette a megszentelt kenyereket, és adott belőle társainak is, pedig ezeket a kenyereket csak a papoknak volt szabad megenniük.” Majd ezt mondta nekik: „A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Azért az Emberfia ura a szombatnak is.”

Elmélkedés:

A tegnapihoz hasonlóan a mai evangéliumban újabb vitás kérdés kerül elő, amely a szombati nyugalom megtartását szabályozó mózesi törvényekről szól. Jézus tanítványai egy szombati napon az érő gabona mellett elhaladván néhány kalászt letéptek és a magokat eszegették. E cselekedetüket a farizeusok munkának tekintették, és azonnal szóvá tették Jézusnak, hogy ezzel megszegték a szombatra vonatkozó előírásokat, s neki, a Mesternek ezt nem szabadott volna megengedni. Jézus nem ad igazat a kérdezőknek és kijelenti: „A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért” (Mk 2,28), azaz a törvényeknek az emberek érdekeit kell szolgálniuk. Ha ez nem valósul meg, túl lehet lépni a törvényeken. De legyünk óvatosak! Nem a törvények, előírások önkényes felülbírálásáról van szó, hanem arról, hogy az olyan alapvető emberi szükségletek, mint például az étkezés, előbbre való a törvények szószerinti megtartásánál.
A szombati pihenőnap azt a célt szolgálta, hogy az ember ne váljon a munka rabszolgájává, hanem jusson idő a pihenésre és az istentiszteletre. Számunkra, keresztények számára, akik Krisztus feltámadását vasárnaponként ünnepeljük, a vasárnapi munkaszünet szolgálja a pihenést és a szentmisén való részvétel szolgálja a lelki feltöltődést.
A vasárnap a hit napja számomra. A szentmisén Isten szavát hallgatom, és Krisztus testét veszem magamhoz. Találkozom a hozzám szóló és engem éltető Istennel. A szentmise alkalmat ad arra, hogy – a liturgia részeként – megvalljam hitemet. A vasárnap a hitben való megújulás napja.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Mennyei Atyám, köszönöm neked, hogy szüleimen keresztül számtalan jótéteményben részesítettél. Fizess meg nekik a sok jóért, amit velem az első naptól kezdve tettek; és segíts, hogy hálás lehessek irántuk. Áldd meg munkájukat és fáradozásukat, tartsd meg őket jó egészségben, vigasztald őket a megpróbáltatások idején. Engedd, hogy gazdagodjanak a jóban és őrizd meg őket minden rossztól. Áldd meg testvéreimet is és minden rokonomat. Ne engedd, hogy családunk egy tagja is elvesszék örökre, hanem egyesíts mindannyiunkat újra örök atyai házadban.