Napi evangélium

Egyik beszéde alkalmával meghívta Jézust egy farizeus, hogy étkezzék nála. Ő el is ment, és asztalhoz telepedett. Amikor a farizeus látta, hogy Jézus étkezés előtt nem mosott kezet, megütközött rajta. Az Úr ekkor így szólt hozzá: „Ti, farizeusok, tisztán tartjátok ugyan a pohár és a tál külsejét, de belül tele vagytok rablással és gonoszsággal. Esztelenek! Hát nem az alkotta a belsőt, aki a külsőt is? Adjátok inkább oda a rászorulóknak azt, amitek van, és akkor majd mindjárt tiszták lesztek egészen!”

Elmélkedés:

Jézus farizeusokkal való találkozásai és beszélgetései újra és újra világossá teszik számunkra, hogy a különféle törvények és vallási előírások megtartása nem elegendő. Nem az edények tisztaságával kell elsősorban törődni, ha nem a szív tisztaságával. Az erkölcsi tisztaságot nem a szabályok aprólékos betartása biztosítja, hanem a szívünk szándéka. Az ember egyik szívből jövő jócselekedete az adakozás, amely az erkölcsi élet lényegéhez tartozik. Akinek van valamije, annak meg kell a javait osztania a nélkülözőkkel. Az adakozással Istent jóságát utánozzuk, aki önmagát adta nekünk. Az adományozás és felebarátaink megsegítése azt jelzi, hogy az isteni irgalom ma is jelen van a világban.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Te megadod nekünk, hogy mindig újra kezdhetünk! Te ajándékozod nekünk a jövőt. Minden nap érezzük, hogy múlik az idő, éveink száma véges. Urunk, mindannyian szeretnénk végtelen távlatokban élni. Szeretnénk megtapasztalni a soha el nem múló fényt, szeretnénk, ha mienk lehetne az élet teljessége. Kérünk, add, hogy az előttünk álló időt igazi gazdagodásra használhassuk. Add, hogy azt keressük mindig, ami soha véget nem ér. Add, hogy mindennapjainkban megtapasztalhassuk: a szeretet soha el nem múlik.