Napi evangélium

Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia, aki a mennyben van. Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ.

Elmélkedés:

Lelki megújulásunk forrása mindig az, hogy újra és újra Krisztus keresztjére tekintünk. Megváltásra váró emberként szüntelenül erre a keresztre tekintünk, amely meghozta számunkra a megváltást. A világ számára Jézus kereszthalála nem sikertörténet, hiszen félelem, fájdalom és szenvedés jellemzi. Sokan botrányosnak és értelmetlennek tartják. A hívő ember viszont mindez mögött meglátja Isten akaratát, s megérti a kereszt igazi üzenetét: megváltás, üdvösség, élet és remény fakad a keresztből. Jézus halálakor elsötétült az ég, megrendült a föld, s mindezt látva a római százados megvallotta hitét. Ha csak a keresztre tekintek, lassan elhomályosul körülötte minden, lélekben megrendülök, s szívemben megszülethet a hit.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Ó Jézus, te mindenkinek egyforma nagylelkűséggel felajánlod szavadat és tanításodat. Ahogy a magvető nem tesz különbséget a földre vonatkozóan, hanem egyszerűen mindenütt vet, éppúgy te is egyformán intézed tanításod a gazdaghoz, a szegényhez, a bölcshöz, a tudatlanhoz, a buzgóhoz, a lustához, a bátorhoz és a gonoszhoz. Megkülönböztetés nélkül beszélsz mindenkihez. Add, Uram, hogy tanításodat figyelemmel hallgassam és állandóan eszemben tartsam, s erővel és bátran megvalósítsam.