|
Napi evangélium 2012. augusztus 15. – Szerda, Szűz Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony)
Azokban a napokban Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!”
Mária megszólalt:
„Magasztalja lelkem az Urat,
és szívem ujjong megváltó Istenemben!
Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát,
lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék.
Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve!
Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt.
Nagyszerű dolgot tett karja ereje,
széjjelszórta mind a gőgös szívűeket.
Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat,
és felmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket elhalmozta minden jóval,
de a gazdagokat elküldte üres kézzel.
Felkarolta gyermekét, Izraelt,
megemlékezve irgalmasságáról,
amint atyáinknak megígérte:
Ábrahámnak és utódainak mindörökre!”
Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért az otthonába.
Lk 1,39-56
Elmélkedés:
Mennyei dicsőség
XII. Piusz pápa az 1950. november 1-én közzétett, Munificentissimus Deus (A legbőkezűbb Isten) kezdetű apostoli rendelkezésében a következőképpen fogalmazta meg a mai ünnep titkát, Szűz Mária mennybevételének hittételét: „A szeplőtelen, mindenkor szűz Istenanya Mária, földi életpályája befejezése után testével, lelkével felvétetett a mennyei dicsőségbe”. E megfogalmazás szerint Jézus édesanyjának megdicsőüléséről abban az értelemben beszélhetünk, hogy nem a maga emberi erejéből jutott el a mennyországba, hanem Isten közreműködésének köszönhetően. Ez az isteni megdicsőítés azonban mégsem független Mária életétől, hiszen annak köszönhető, hogy a názáreti leány hittel elfogadta és hűséggel teljesítette azt a küldetést és feladatot, amit a mindenható Isten megváltó tervében rábízott, tehát az ő közreműködésének is köszönhető.
Mi az előzménye Mária mennybevételének? Az ő emberi élete, amely minden pillanatban Isten akaratát kereste és teljesítette. Nem földre szállt angyal ő, hanem ember, mint mi. Emberként született a világra és élte életét. A mennyei megdicsőülés azért érte, mert a Megváltó Anyjaként élt és Isten nem engedte, hogy testét romlás érje.
Az elmúlt napokban és hetekben bizonyára sokan figyelemmel kísérték az olimpiai közvetítéseket. Amikor valaki a legjobbnak bizonyult egy-egy sportágban, aranyéremmel jutalmazták. Ő állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Az ő tiszteletére hangzott el országának himnusza. Az egész világ őrá figyelt. Láthatóan óriási öröm töltöttel a győzteseket. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ez igazi megdicsőülés volt a legkiválóbb versenyző számára. Ezekben a percekben talán nem is szoktunk arra gondolni, hogy mennyi munka, évekig tartó edzés van egy-egy kimagasló teljesítmény mögött. Mert az aranyérmet és az azzal járó dicsőséget nem adják ingyen. A győztesnek nem csupán ellenfeleit kellett legyőznie, hanem oly sokszor kellet győzedelmeskednie önmagán, felülemelkednie fáradtságán a felkészülés hosszú ideje alatt, túllépni kudarcain, amikor valami nem sikerült jól. Mindezek hozzá tartoznak a sikerhez, a győzelemhez.
Mária mennybevétele szintén győzelem. Ő áll ma előttünk, akinek életpéldája ösztönöz bennünket, hogy mi is menny felé törekedjünk. Egy-egy sportoló sikerét látva sok gyermeknek megfordul a fejében, hogy ő is kipróbálja azt a sportágat, s talán egyszer ő is bajnok legyen. Mária sikerét, megdicsőülését, mennybe jutását látva, bennünk, Isten gyermekeiben is felébred a gondolat, hogy őt utánozzuk, hozzá hasonlóan a menny felé törekedjünk, és ugyanazt a sikert elérjük.
Miben kell őt követnünk? Hogyan éljünk? A mennybe felvett Boldogasszony élete megadja nekünk a választ. Állítsuk egész életünket Isten szolgálatába! Az angyali üdvözlet alkalmával, amikor Mária megismerte Isten vele kapcsolatos tervét, akkor teljes személyiségével, értelmével és akaratával igent mondott erre a tervre: „Az Úr szolgálója vagyok, történjék velem szavaid szerint” (Lk 1,38). Keressük Isten velünk kapcsolatos tervét, és ha megtudtuk, éljük ebben a hivatásban! Éljünk szeretetben, szeretetközösségben Jézussal, ahogyan Mária is élt! És ne veszítsük kedvünket, ha életünk során kudarcok, nehézségek érnek minket, hiszen neki is kijutott a gondból.
Isten meghív bennünket az örök életre. Törekedjünk rá, hogy Jézus édesanyjához hasonlóan mi is elnyerhessük a győzteseknek járó hervadhatatlan koszorút!Minden evilági, földi dicsőségnél többet ér, ha elnyerjük a mennyei dicsőséget, az örök életet.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Szűz Mária, égi anyám, ó hallgasd meg az én imám, hozzád szólok benned bízva, szomorúak nagy vigasza. Sok bánat a földi életem, segíts nekem elviselnem. Nyújtsd ki mennyből szent kezedet, segíts vinni keresztemet. Kérjed értem szent fiadat, tudom jól, hogy terád hallgat. Hogy majd az ő szent nevében köszönthetlek fönt az égben. Ó hallgasd meg kérésemet, hogy dicsérjem szent nevedet. És fogadd el az én imám Szűz Mária, édesanyám.
Feliratkozás a napi evangélium küldéshez (ingyenes)
| |