Napi evangélium

A tanítványok egyszer odamentek Jézushoz, és megkérdezték tőle: „Miért szólsz a néphez példabeszédekben?” Ő így válaszolt: „Nektek megadatott, hogy megismerjétek a mennyek országa titkait, nekik ez nem adatott meg. Mert akinek van, annak még adnak, hogy bővelkedjék; de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van. Azért beszélek hozzájuk példabeszédekben, hogy nézzenek, de ne lássanak, hallgassanak, de ne halljanak, és ne értsenek, és így beteljesedjék rajtuk Izajás próféta jövendölése:
Hallván hallotok, és mégsem értetek,
nézvén néztek, de mégsem láttok;
megkérgesedett ugyanis e népnek szíve:
Fülükkel restül hallanak,
szemüket behunyják,
hogy a szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak,
és a szívükkel ne értsenek,
s meg ne térjenek, hogy meggyógyítsam őket.
De boldog a ti szemetek, mert lát, és boldog a ti fületek mert hall! Bizony, mondom nektek, sok próféta és igaz vágyott látni, amit ti láttok – és nem látta; vágyott hallani, amit ti hallotok, – és nem hallotta.”

Elmélkedés:

Jézus, aki kiváló szónok és tanító volt, szívesen használt beszédében példázatokat. Ezeket a hasonlatokat olyan egyszerű emberek is könnyen megértették, akik nem voltak tanultak, hiszen a mindennapi életben sokszor találkozhattak azokkal az esetekkel, amelyek a példázatok tartalmát alkották. Gondoljunk csak a pásztorról, a szőlőmunkásokról szóló példabeszédekre, vagy a magvetőről szólóra, amellyel kapcsolatban megkérdezik Jézust a mai evangéliumban, hogy miért használ példázatokat tanításában. Jézus válaszából kiderül, hogy ami az egyik ember számára könnyen érthető és megjegyezhető, ugyanaz mások számára, akik magukat bölcsnek és okosnak gondolják, nehezen felfogható. A példabeszédek ugyanis nem passzív hallgatást kívánnak, hanem gondolkodásra késztetik a hallgatóságot, amelyre nem mindenki kész. Az elbizakodottak azt hiszek, hogy számukra senki sem tud újdonságot mondani, ezért észrevétlenül bezárják szívüket a tanítás előtt. Hogyan hallgatom Jézus tanítását?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, taníts meg engem igaz nagylelkűségre! Taníts meg, hogy úgy szolgáljak neked, ahogy azt megérdemled, hogy számolgatás nélkül adjak, sebeket észre sem véve harcoljak, pihenés nélkül munkálkodjak, s feláldozzam magam minden jutalom reménye nélkül, csak azért, hogy akaratodat teljesítsem!
Szalézi Szent Ferenc