napi evangelium






Napi evangélium


2021. augusztus 4. – Szerda

Abban az időben: Jézus továbbhaladt. Tirusz és Szidon vidékére vonult vissza. És íme, jött egy arra lakó kánaáni asszony, és kiáltozva kérte: „Könyörülj rajtam, Uram, Dávid fia! A lányomat kegyetlenül gyötri a gonosz szellem!” Ő azonban szóra sem méltatta. Végül odamentek hozzá tanítványai, és arra kérték: „Küldd el őt, ne kiáltozzon utánunk!” Jézus kijelentette: „Az én küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól.” Ám az asszony odajött, és leborult előtte e szavakkal: „Uram, segíts rajtam!” Ő így válaszolt: „Nem való elvenni a gyerekek kenyerét és odadobni a kutyáknak!” Mire az asszony: „Igen, Uram, de a kutyák is esznek abból, ami lehull gazdájuk asztaláról!” Erre Jézus így szólt hozzá: „Asszony! Nagy a te hited! Legyen úgy, amint szeretnéd!” És a lánya meggyógyult még abban az órában.

Mt 15,21-28


Elmélkedés:

Miközben Jézus Galileában végzi tevékenységét, útja során pogányok által lakott területekre is eljut. Ilyen vidéken játszódik a mai evangéliumi jelenet. A kánaáni asszony, aki ördögtől megszállt, beteg lánya számára kér segítséget, „Dávid fiának” nevezi Jézust. A zsidók úgy gondolták, hogy az eljövendő messiás Dávid király leszármazottja, „Dávid fia” lesz, de meglehetősen furcsán, szokatlanul hangzik ez a megszólítás egy pogány személy szájából.
Amikor az asszony előáll kérésével, Jézus először „szóra sem méltatta.” Az asszony nem tágít, nyilvánvalóan megismétli kérését. Ekkor a tanítványok nem az asszony meghallgatását kérik Mesterüktől, hanem azt, hogy küldje el, utasítsa vissza, de Jézus erre sem hajlandó. Talán furcsának tartjuk Jézus elutasítását, aki sem az asszony, sem a tanítványok kérésére először nem tesz semmit. Arra hivatkozik, hogy küldetése csak az Izraelben élőkhöz szól és nem Kánaán egész földjének lakóihoz. A pogány asszony kitartó kérése végül meghozza eredményét. Mondhatjuk, hogy az asszony legyőzi Jézust a vitában. Kérésében olyannyira kitartó, annyira okosan érvel, hogy Jézus meglátja hitét, rendíthetetlen elszántságát. Kérésének ismételt előadása ugyan kissé tolakodónak tűnik, de mégsem követelőző. Hite alázatossá teszi, s ennek jutalma lesz a gyógyítás.
Hittel, alázattal, bizalommal és kitartóan érdemes Istenhez imádkoznom, segítségét és kegyelmét kérnem.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Istenünk, te jól ismersz bennünket és bűneink ellenére is meglátod belső szépségünket. Segíts minket, hogy olyanná váljunk, amilyennek te látsz minket! Legyen mindig közel hozzád a szívünk! A szabadság sosem jelentheti a tőled való elszakadást vagy függetlenséget, hiszen éppen a te törvényeid biztosítják számunkra az igazi lelki szabadságot. Ha engedelmeskedünk a te törvényeidnek és nem tekintjük azokat oktalan módon szabadságunk korlátainak, akkor valóban jobbakká válhatunk. Segíts minket, hogy bűneink megvallása után a jó útra térjünk és azon megmaradjunk!