Napi evangélium

Amikor Jézus egyszer a Genezáret tavánál állt, nagy tömeg sereglett köréje, hogy hallgassa az Isten szavát. Jézus látta, hogy a tó partján két bárka vesztegel. A halászok kiszálltak, és a hálóikat mosták. Beszállt hát az egyik bárkába, amelyik Simoné volt, s megkérte, hogy vigye kissé beljebb a parttól. Aztán leült, és a bárkából tanította a népet. Amikor befejezte a tanítást, így szólt Simonhoz: „Evezz a mélyre, és vessétek ki a hálótokat halfogásra.” „Mester – válaszolta Simon –, egész éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra, kivetem a hálót.” Meg is tette, s annyi halat fogtak, hogy szakadozni kezdett a háló. Intettek a másik bárkában levő társaiknak, hogy jöjjenek és segítsenek. Azok odamentek, és úgy megtöltötték mind a két bárkát, hogy majdnem elsüllyedt. Ennek láttán Simon Péter Jézus lábához borult, és e szavakra fakadt: „Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok.” A szerencsés halfogás láttán ugyanis társaival együtt félelem töltötte el. Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, Simon társait. De Jézus bátorságot öntött Simonba: „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel.” Erre partra vonták hajóikat, és mindenüket elhagyva követték Jézust.

Elmélkedés:

Péter és társai egész éjszaka dolgoztak, de nem fogtak semmit. Fáradtak, csalódottak, már mossák a halászhálót. Fáradozásuknak nincs eredménye. Ekkor lép közbe Jézus: „Evezz a mélyre, és vessétek ki a hálótokat halfogásra!” A kérés teljesen észszerűtlen. Nappal nem halásznak, ráadásul ők már próbálkoztak, eredménytelenül. Péter válasza mégis csodálatos: „De a te szavadra kivetem a hálót.” Ez a mondat a hit egyik legmélyebb megnyilvánulása: nem az észérvek, nem a tapasztalat, hanem Jézus szava válik döntővé. Ebben a bizalomban ott rejlik az igazi tanítványi lelkület. A bőséges halfogás nem a halászati technikának, hanem a hitnek és engedelmességnek az eredménye.
Péter megérzi, kivel van dolga, és leborul Jézus előtt: „Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok.” Aki találkozik Istennel, az meglátja önmaga gyengeségét is, de nem kétségbeesik, hanem megnyílik a meghívásra. Mert Jézus nem megy el, hanem új feladatot ad: „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel.”
Ez is egy rólunk szóló történet. Hányszor élünk meg ürességet, eredménytelenséget, kimerültséget? Jézus akkor is odalép, és bizalomra hív: Próbáld meg újra – velem. Ha engedelmeskedünk, bőséges eredményt tapasztalunk, és új hivatást is kapunk: embertársaink szolgálatát.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Jézus Krisztus! Néha fáradt vagyok és csalódott, mint Péter: próbálkoztam, küzdöttem, mégsem lett gyümölcse munkámnak. Te akkor odalépsz hozzám, és ezt mondod: „Evezz a mélyre!” Uram, a te szavadra újra indulok. Adj bátorságot a próbálkozáshoz, és engedd, hogy ne csak az eredményt nézzem, hanem a veled való együttműködést! Ha megtapasztalom nagyságodat, ne zárkózzam el, hanem alázattal és örömmel válaszoljak hívásodra! Formálj engem is olyan emberré, aki másokat hozzád vezet! Uram, szeretnék én is emberhalász lenni!