Napi evangélium

Jézus egy alkalommal hajóba szállt, és tanítványai követték őt. Egyszerre csak heves vihar tört ki a tavon, úgyhogy a hullámok elborították a hajót, Jézus pedig aludt. Tanítványai odamentek hozzá, és fölkeltették: „Uram, ments meg minket! Elveszünk!” Jézus így szólt hozzájuk: „Mit féltek, kicsinyhitűek?” Aztán fölkelt, és parancsolt a szélnek meg a tengernek. Erre nagy csendesség lett. Az emberek csodálkozva kérdezték: „Kicsoda ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?”

Elmélkedés:

Az éjszakai tengeri vihar során az apostolok megtapasztalhatták, hogy a természet erői hatalmasabbak az ő emberi erejüknél. Miközben a Genezáreti-tó túlsó partjára eveznek, félelem tölti el őket, jogosan érzik, hogy életveszélybe kerültek. Helyzetértékelésük helyes, hiszen a veszély valóban fennállt, illetve azt is jól ismerték fel, hogy szorongatott helyzetükben kitől várhatnak segítséget. Ekkor ébresztik fel Jézust, aki velük utazott a bárkában, s akit nem zavart a vihar zaja, hanem nyugodtan aludt. Az álmából ébredő Jézus feleslegesnek tartja félelmüket és helyteleníti kicsinyhitűségüket, majd pedig elcsendesíti a vihart, így mutatván meg isteni erejét.
A Biblia szóhasználata szerint a leküzdhetetlen természeti erők az embert és az ember életét veszélyeztető gonoszt jelképezik. A gonosz hatalma felett áll azonban Isten hatalma, aki képes legyőzni minden rosszat. Az ember a maga erejéből tehetetlen a gonosszal szemben, mivel az ismeri, megtalálja gyenge pontunkat. A gonosszal folytatott küzdelmünkben azonban nem vagyunk magunkra hagyatva, hiszen Isten kegyelme segítségével képesek vagyunk a kísértések legyőzésére. Ha veszélyben érezzük életünket és megtapasztaljuk a gonosz kísértését, ne feledjük, hogy kitől várhatunk segítséget! Isten az üdvösségünket akarja.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Megfeszített és föltámadt Urunk! Taníts meg minket arra, hogyan küzdjük meg a mindennapi élet harcait, és így teljesebbé váljon életünk! Te türelmesen és alázatosan viseled az emberi élet terheit, miként kereszthalálod és szenvedésed kínjait. Segíts, hogy napi fájdalmainkat és konfliktusainkat, mint növekedésre kapott lehetőségeket fogadjuk, és így egyre hasonlóbbá váljunk hozzád! Add, hogy türelmesen és bátran viseljük a szenvedéseket, bízva abban, hogy te támogatsz!