Napi evangélium

Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték tőle: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?” Jézus így felelt nekik: „Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek a napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek. Senki sem tesz régi ruhára új szövetből foltot, mert az új szövet kiszakítja a régit, és a szakadás még nagyobb lesz. Új bort sem töltenek régi tömlőkbe: mert így kiszakadnak a tömlők, a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek. Az új bor új tömlőkbe való; akkor mindkettő megmarad.”

Elmélkedés:

Miért nem tartanak böjtöt a te tanítványaid? – kérdezik Jézustól Keresztelő János tanítványai. A böjtölés lényege, célja, hogy felkészítse az embert valamire, amit vár, például egy találkozásra. A böjt egy önként vállalt áldozat annak érdekében, hogy megtisztuljunk és méltók legyünk a találkozásra és az abból fakadó örömre. De ha a körünkben van az a személy, akit várunk, és ha az ő jelenlétének örvendezünk, akkor nincs értelme böjtölni. Ez Jézus válaszának a tartalma a felvetett kérdésre. Ezért mondja: „Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény?” Amíg ő együtt van tanítványaival, addig nincs értelme a böjtnek.
Jézus születése új korszakot indított el az emberiség történetében. Mennybemenetele után ismét egy új korszak kezdődik, amikor nem személyesen, hanem a Szentlélek megszentelő tevékenysége által lesz jelen a világban. Erre utalnak azok a példázatok, amelyekről a mai evangélium második részében olvasunk. A hasonlatok rávilágítanak a Megváltó, a bűnösöket megmentő Jézus küldetésére is. Jézus az új élet lehetőségét, az életszentséget, a lelki megújulást kínálja fel minden embernek a megtérés által. A szövetről és a foltról, valamint a borról és a borostömlőkről szóló példák arra utalnak, hogy a megtérő ember nem ragaszkodhat korábbi bűnös életéhez, hiszen Isten irgalmának köszönhetően új, kegyelmi idő kezdődik számára. Jézustól érdemes kérnünk a lelki újjászületést!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Drága Jézus! Segíts, hogy fényed hordozói lehessünk, bármerre visz utunk. Töltsd el szívünket életadó Lelkeddel, itass át és végy birtokba minket oly teljességgel, hogy életünk már csak a Te kisugárzásod legyen. Ragyogj át rajtunk, és úgy élj bennünk, hogy mindenki, akivel találkozunk, a Te jelenlétedet érezze meg általunk. Többé már ne minket lássanak, hanem egyedül Téged, Jézus. Maradj velünk, s akkor úgy ragyoghatunk, ahogyan Te ragyogsz, s világossággá válhatunk mások számára is.