Napi evangélium

Jézus e szavakkal küldte a nép közé apostolait: „Menjetek, és hirdessétek, hogy közel van a mennyek országa! Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, és űzzetek ki ördögöket! Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok! Ne legyen övetekben se arany, se ezüst, se rézpénz! Ne vigyetek magatokkal úti tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se botot! Méltó ugyanis a munkás a kenyerére. Ha egy városba vagy faluba érkeztek, érdeklődjetek, hogy ki az, aki méltó arra, hogy nála maradjatok, amíg csak el nem távoztok! Amikor pedig beléptek a házba, köszöntsétek a ház népét. Ha érdemes rá a ház, akkor a békétek rászáll; ha pedig érdemtelen, akkor békétek visszaszáll rátok.”

Elmélkedés:

A mai napon azt a Szent Barnabást ünnepeljük, aki ugyan nem tartozott a Jézus által választott tizenkét apostol közé, de apostoli lelkületével és buzgó igehirdetésével, amit jórészt Szent Pállal közösen végzett, kiérdemelte az apostoli címet. Barnabás Cipruson született, de Jeruzsálemben élt, itt ismerkedett meg Krisztus tanítványaival, s az új hit követője lett. Az Apostolok cselekedeteiben Szent Lukács beszámol arról, hogy Jézus feltámadását követően Barnabás elsőként csatlakozott a közösséghez, nagylelkűen eladta földjét, hogy annak árát az apostolok az Egyház szükségleteire költsék.
Barnabás tekintélyére jellemző, hogy Szent Pált ő vezette megtérése után az apostolokhoz, és ő kezeskedett arról, hogy valóban az Úrral találkozott a damaszkuszi úton és megtérését a krisztusi hitre komolyan veszi. Barnabásnak köszönhető tehát, hogy a kezdeti bizalmatlanság után mégis bizalommal fogadják azt, aki korábban üldözte a keresztényeket.
A jeruzsálemi közösség azzal bízta meg Barnabást, hogy menjen Antióchiába. Itt azt tapasztalja, hogy nem csak a zsidóságból térnek meg emberek a krisztusi hitre, hanem pogányok is. Ekkor keresi fel Pált ismét, hogy aztán a közösség megbízásából vele együtt induljon misszióba, együtt hirdessék az evangéliumot a pogányoknak.
Szent Barnabás apostol példája indítson minket arra, hogy mi is apostoli lelkülettel induljunk az evangélium hirdetésére!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Jézus Krisztus! Neved megvallása a te személyedhez és az általad létrehozott közösséghez, az Egyházhoz kapcsol minket. Miként az apostolok azon fáradoztak, hogy igehirdetésükkel megismertessék a te nevedet, a te személyedet az emberekkel, ugyanúgy nekünk is életünk példájával kell dicsőséget szereznünk neked. A te nevedben szeretnénk cselekedni, hogy így az üdvösség megvalósulását szolgáljuk a világban. Neved megvallásával kifejezzük, hogy az üdvösségre törekszünk.