Napi evangélium

Az asszonyok gyorsan elsiettek a sírtól. Remegve, de nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak. És íme, egyszerre Jézus jött velük szemben, és megszólította őket: „Üdv nektek!” Ők pedig odasiettek hozzá, leborultak előtte, és átkarolták a lábát. Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Siessetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy menjenek Galileába, mert ott viszontláthatnak engem.”
Még úton voltak, amikor néhány őr bement a városba, és jelentette a főpapoknak a történteket. Ezek a vénekkel együtt tanácsot tartottak. Úgy határoztak, hogy sok pénzt adnak a katonáknak, és meghagyják nekik: „Mondjátok azt, hogy éjnek idején, amíg mi aludtunk, odajöttek a tanítványai, és ellopták a holttestet. Ha tudomást szerez róla a helytartó, mi majd megnyugtatjuk, és kimentünk benneteket.” Azok elfogadták a pénzt, és úgy tettek, ahogy meghagyták nekik. Ez a szóbeszéd mind a mai napig el van terjedve a zsidók között.

Elmélkedés:

Nagyon sajátosak azok a húsvéti utak, amelyeket a következő napokban és a húsvéti időszakban egészen pünkösdig meg fogunk ismerni az evangéliumokból. Ezek az utak a sötétségből a világosságba vezetnek. A kételkedésből a hitbe, a bizonytalanságból a bizonyosságig, a fájdalomtól és a gyásztól az örömbe.
Jézus feltámadása olyan esemény, amely nem illik bele sem a korábbi nemzedékek, sem a mai ember tapasztalatának világába. Egy olyan esemény, amely szétfeszíti gondolkodásunk határait és egy új világba enged belépnünk, a hit csodálatos világába. Az Úr feltámadása nem egy mindennapi esemény. Ha elolvassuk a húsvéti beszámolókat, akkor világos számunkra, hogy még a Jézushoz legközelebb állókat is meglepte a feltámadás eseménye, pedig Jézus korábban, amikor háromszor is megjövendölte szenvedéseit és halálát, akkor a halálból való feltámadására is tett utalást. Az asszonyok, majd pedig a sírhoz siető apostolok meglepődve tapasztalják, hogy a sír üres. Jézus holtteste nincs azon a helyen, ahová pénteken este helyezték. Még nem sejtik, hogy mi történhetett, ez csak a feltámadt Jézus jelenéseikor fog kiderülni.
Az üres sírt természetesen a katonák is látják, akik annak őrzésével voltak megbízva. Ők sem tudják, mi történhetett Jézussal. Számukra az a legkönnyebb, ha elfogadják a főpapok által kitalált hazugságot, miszerint a tanítványok lopták el a holttestet.
A hazugság vagy a húsvéti hit útján akarok-e elindulni?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, feltámadt Krisztusunk! A húsvéti eseményekre nincs emberi magyarázat és nincsenek bizonyítékok, de jeleket találunk: az üres sírt, az elhengerített követ, a feltámadást hírül hozó angyalt, és a sírban maradt gyolcsleplet. Jeleket, amelyeknek az a célja, hogy az emberek higgyenek, eljussanak a hitre. Mennyire nehezen akarjuk meglátni, észrevenni a jeleket! Mennyire nehezen akarunk hinni a jeleknek! Mennyire nehezen értjük meg, hogy a kereszt a megváltás jele, a feltámadás a mi üdvösségünk jele. Mennyire nehezen akarunk hinni. Urunk, hiszünk feltámadásodban, amely az újjászületés forrása számunkra.