Napi evangélium

Abban az időben (Keresztelő) János ott állt két tanítványával, és mihelyt meglátta Jézust, amint közeledett, így szólt: „Nézzétek, az Isten Báránya!” Két tanítványa hallotta, hogy (János) ezt mondta, és követni kezdte Jézust. Amikor Jézus megfordult, s látta, hogy követik, megkérdezte: „Mit kívántok?” Azok ezt felelték: „Rabbi – ami annyit jelent, hogy Mester – hol laksz?” „Jöjjetek, nézzétek meg!” – mondta nekik. Elmentek tehát vele, megnézték, hogy hol lakik, és aznap nála maradtak. Ez a tizedik óra körül volt. A kettő közül, akik hallották ezt Jánostól és követték (Jézust), az egyik András volt, Simon Péter testvére. Ő először testvérével, Simonnal találkozott, és szólt neki: „Megtaláltuk a Messiást, vagy más szóval a Fölkentet”, és elvitte Jézushoz. Jézus rátekintett, és így szólt hozzá: „Te Simon vagy, János fia, de Kéfásnak, azaz Péternek fognak hívni.”

Elmélkedés:

Keresztelő János Jézusról szóló tanúságtétele folytatódik a mai evangéliumban. János ezt mondja Jézusra mutatva: „Nézzétek, az Isten Báránya!” Ez a kijelentés egészen szíven találja azt a két tanítványt, akik ennek hatására követni kezdik Jézust. Az egyikük neve szerepel a történetben, ő András apostol. A másik pedig maga az evangélista, János apostol, aki tapintatosan elhallgatja saját nevét. Tudjuk, hogy ő jó néhány évtizeddel később írja meg evangéliumát, mégis sok évvel később is pontosan emlékszik a részletekre, még arra is, hogy melyik órában történtek az események. Hát persze, hogy emlékszik rá, hiszen ez volt az első találkozása Jézussal, amely pillanatot bizonyára sokszor felidézett magában.
E két tanítvány példája igazolja, hogy milyen nagy szükség van a Jézusról szóló tanúságtételre! Minden korban, napjainkban is. A keresztény életnek és a hit útjának kezdetén elhangzik egy szó. Egy olyan elgondolkodtató szó, amely új irányt jelöl ki az ember számára. Ez sok esetben a régi szokások teljes elhagyását jelenti, valamint azt, hogy az ember bizalommal rálép egy olyan útra, amelyen az Úr vezeti. Ne tétovázzunk és ne halogassuk az indulást! Az egykori tanítványokhoz hasonlóan induljunk mi is és nézzük meg, hol lakik Jézus! Majd meglátjuk, milyen nagy kincs az, hogy megosztja velünk életét!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Uram, Istenem! Jól tudom, hogy te minden ember szívében elültetted a szeretetet, az én szívembe is. Taníts engem a helyes szeretetre, az önfeláldozó szeretetre, az önzetlen szeretetre. A szeretet hassa át életem és minden cselekedetem! A szeretet mindennapi gyakorlásában találjam meg életem értelmét! A szeretet törvénye érintsen meg engem isteni kegyelemként!