Napi evangélium

Jézus egy alkalommal megfigyelte hogyan dobják a gazdagok adományaikat a templom perselyébe. Közben észrevette, hogy egy szegény özvegyasszony két fillért dobott be. Erre megjegyezte: „Bizony, mondom nektek, ez a szegény özvegy többet dobott be, mint bárki más. A többiek ugyanis abból adakoztak, amiben bővelkednek, ez azonban mindent odaadott, ami szegénységéből telt: egész megélhetését.”

Elmélkedés:

Az egyházi év utolsó hetébe léptünk. Ebben az időszakban a szentmise evangéliumai a végső időkre irányítják tekintetünket, amikor majd számot kell adnunk Istennek. Ma arról a szegény özvegyről olvasunk, aki minden vagyonát bedobta a templom perselyébe. Ez persze nem volt nagy összeg, mindössze két fillér, de az ő adományát mégis többre értékelte Jézus, mint azokét, akik sokat adtak. Ez utóbbiak ugyanis a feleslegükből adakoztak, az özvegy viszont egész megélhetését feláldozta, s cselekedete azt jelezte, hogy életét Istenre, az ő gondviselésére bízza.
A bibliai időkben az özvegyek kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, segítségre nem számíthattak senkitől. A jelenetben szereplő özvegy nagylelkűen és visszavonhatatlanul odaadja mindenét Istennek. Ilyen cselekedetre az képes, aki minden vagyonára úgy tekint, mint amit Istentől kapott. Az tesz ilyet, aki nem anyagi javakat akar birtokolni és nem ezektől várja élete biztonságát, hanem a gondviselő Istentől. Az képes nagylelkű lenni, aki a földi javaknál többre értékeli a lelki javakat. Nagylelkűvé az válik, aki nem a maga érdemének és nem saját munkája gyümölcsének tekinti megszerzett javait, hanem belátja, hogy mindent Isten jóságának köszönhet. A nagylelkű ember tulajdonképpen mindig Isten nagylelkűségét akarja utánozni és viszonozni.
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Jézusunk, ments meg bennünket attól, hogy elforduljunk tőled, megfeledkezzünk gondviselésedről és a lelki értékekről, amelyeket neked köszönhetünk. Ments meg minket attól, hogy szívünkön eluralkodjon a kapzsiság, a telhetetlenség és a gazdagodás féktelen vágya! Taníts minket egyszerűségre és szegénységre, hogy mindig elégedettek legyünk azzal, amit te adsz nekünk! Jézusunk, te légy szívünk gazdagsága!