napi evangelium






Napi evangélium


2019. január 6. – Vasárnap, Urunk megjelenése (Vízkereszt)

Amikor Heródes király idejében Jézus megszületett a judeai Betlehemben, íme, napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, és tudakolták: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy hódoljunk előtte.” Meghallotta ezt Heródes király és megrémült, s vele egész Jeruzsálem. Összehívatta a főpapokat és a nép írástudóit, és megkérdezte tőlük, hogy hol kell születnie a Messiásnak. Azok így válaszoltak: „A judeai Betlehemben, mert ezt írja a próféta: Te, Betlehem, Juda földje, bizony nem vagy a legkisebb Juda nemzetségei között, mert belőled jő ki a fejedelem, aki pásztora lesz népemnek, Izraelnek.” Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét. Aztán ezzel küldte őket Betlehembe: „Menjetek, tudakozódjatok szorgalmasan a gyermek felől, és ha megtaláljátok, jelentsétek nekem. Én is elmegyek, hogy hódoljak előtte!”
Ők pedig, miután meghallgatták a királyt, elindultak. És lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük járt, míg meg nem állapodott a ház fölött, ahol a Gyermek volt. A csillagot meglátva nagyon megörültek. Bementek a házba, és ott látták a Gyermeket anyjával, Máriával. Földre borulva hódoltak előtte, majd kinyitották kincseszsákjaikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba.

Mt 2,1-12


Elmélkedés:

Mindenki útnak indul
A mai ünnepen, amelynek hivatalos egyházi elnevezése Urunk megjelenése, a három napkeleti bölcsről olvashatunk az evangéliumban. Egy különleges csillag megjelenését vették észre, s ez az égi jel útnak indította őket. Hosszú úton haladtak a csillag nyomában, követték annak fényét, miközben talán csak sejtették, hogy egy még nagyobb fényesség, a Világ Világossága vonzza őket. Az elbeszélésben Máté evangélista bölcsekről beszél és nem királyokról, de az általuk hozott értékes ajándékok, az arany, a tömjén és a mirha, arra utalnak, hogy talán uralkodók, királyok lehettek. A három ajándék alapján következtetünk arra, hogy talán hárman lehettek, ezért is nevezzük ezt a napot a Háromkirályok ünnepének. A bölcsek útja nem volt egyszerű, de minden nehézség ellenére követték azt az égi jelet, amit kezdetben láttak. Újszülött gyermeket keresnek, aki majd király vagy uralkodó lesz, ezért a fővárosba, Jeruzsálembe mennek. Érkezésükről és annak céljáról az uralkodó, Heródes is értesül. Rémület ébred szívében, mert úgy gondolja, hogy hatalmát veszély fenyegeti. Jeruzsálem népe tehát a bölcsektől értesül arról, hogy nem sokkal korábban megszületett a várva várt Messiás, de személye még titok mindenki számára. Az írástudók csak annyit tudnak mondani, hogy a prófétai jövendölések szerint Betlehemben kellett megszületnie a Megváltónak, legalábbis, ha igaz a bölcsek vélekedése, miszerint a csillag az ő születését jelzi. A csillag újra feltűnik a bölcsek számára, tovább vezeti őket, amíg Betlehemben meg nem találják Jézust.
A mai napon lélekben mi is elindulunk, hogy a napkeleti bölcsekhez hasonlóan felkeressük Megváltónkat, hódoljunk előtte, s hódolatunk jeleként, ha nem is értékes aranyat, tömjént vagy mirhát, de szívünk szeretetét adjuk át neki. A csillag fénye megvilágítja utunkat, hogy el ne tévedjünk, és megvilágosítja értelmünket, hogy a betlehemi kisdedben, aki valóságos Isten és valóságos ember, felismerjük Üdvözítőnket. Levetjük a fáradtság és a kényelem papucsát, s helyette felhúzzuk az elszántság csizmáját, amelyben mindig biztosak lépteink. Biztosak, mert tudjuk, hogy Isten és az ő jele vezet minket, s aki Istenre hagyatkozik, az biztosan célhoz ér. Lépteink sietősek, mert minden pillanatban érezzük Isten hívását és vonzását. Az öröm, az izgatottság egyre nagyobb a szívünkben, ahogyan közeledünk Urunkhoz. Emberi szándékok és félrevezetések, téves útmutatások nem térítenek le minket utunkról, nem téríthetnek el minket vágyunktól. Isten mutat nekünk utat, egyedül ő ébreszti fel bennünk az iránta való vágyakozást.
A karácsonyi események közös vonása, hogy Isten szól az emberekhez vagy jelet mutat. A betlehemi pásztoroknak angyalok vitték meg Istentől az örömhírt a Megváltó születéséről, a bölcseknek pedig Isten mutatott jelet, csillagot, amelyet követhettek. Vajon én meghallom-e Isten nekem szóló üzenetét és felismerem-e a nekem mutatott jeleket?
A másik közös összekötő pont, hogy mindenki útnak indul. A pásztoroknak csak rövid utat kellett megtenniük, a bölcsek jóval nagyobb útra vállalkoztak. Elindulok-e azon az úton, amelyen Isten vezet engem a Megváltóhoz?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Mindenható Istenünk! A napkeleti bölcsek egy nagy várakozásban éltek, ezért figyelték az égi jeleket. Amikor pedig felismerték az általad mutatott jelet, követték azt, és semmi nem téríthette el őket attól, hogy céljukhoz eljussanak, és kifejezzék hódolatukat az előtt, akihez az égi jel vezette őket. Mi is keressük a jeleket, amelyekkel te vezetsz minket. Nyitott szívvel szeretnénk megérkezni, oda, ahová te vezetsz minket, Fiadhoz, a betlehemi Gyermekhez. Egyedül neki érdemes hódolnunk, mert ő a világ Megváltója.
 


 
 
Feliratkozás a napi evangélium küldéshez (ingyenes)

Név:

E-mail cím: