Napi evangélium

Húsvétvasárnap este a tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: „Láttuk az Urat.” De ő így szólt: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem!”
Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok. Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Tamásnak pedig ezt mondta: „Nyújtsd ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívőt” Tamás így válaszolt: „Én Uram, én Istenem!” Jézus ezt mondta neki: „Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek!”

Elmélkedés:

Tamás apostol történetét, kételkedését az Úr feltámadásával kapcsolatban, szokatlan kérését, miszerint meg akarja érinteni Jézus sebhelyeit, vágyának beteljesedését és csodálatos hitvallását jól ismerjük, hiszen minden esztendőben a húsvét utáni vasárnapon ezt olvassuk az evangéliumban. Ma, az ő ünnepén szintén ezt az evangéliumi jelenetet idézzük fel.
Tamás apostol esete azt mutatja, hogy a hitnek vannak próbatételei. Hitünk nem megingathatatlan, hanem folytonos erősítésre szorul. És Isten, akitől ajándékként kapjuk, képes azt megerősíteni. Egyáltalán nem kell csodálkoznunk azon, hogy Tamás kételkedve hallgatja apostoltársainak beszámolóját arról, hogy Mesterük, Jézus, akit keresztre feszítettek és néhány nappal korábban meghalt, feltámadt a halálból és megjelent nekik. Ki az közülünk, aki nem kételkedve hallgatta volna ezeket az emberi szavakat? Ki az közülünk, aki ne tartotta volna kitalált történetnek? Ki az közülünk, aki ne akart volna teljes bizonyosságot szerezni, mint Tamás apostol is? Tamás, aki ugyan nem adott hitelt az emberi szavaknak, a kért jelet, az Úr sebhelyeit látva, rögtön eljutott a hitre és hitét meg is vallotta. Keressük mi is a találkozás lehetőségét a feltámadt Krisztussal és kérjük tőle hitünk megerősítését!
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Istenünk, világunk tele van gyűlölettel, előítélettel, egymás elutasításával. Add, hogy nyitottak lehessünk minden emberi nyomorúság, elesettség, fájdalom, seb orvoslására. Nyisd meg szemünket, hogy meglássuk embertársainkat, akik ugyanazon az úton járnak, s akikkel az úton találkozunk. Veszélyek fenyegetnek, kiszolgáltatottak vagyunk, segítségre szorulunk magunk is. Jézus nem megy el mellettünk, hanem sebeinket bekötözi és fölemel minket. Add, hogy mi is hasonlóképpen cselekedjünk!